Japán állampolgárságú ügyvezető jogviszonya
Kérdés
Magyarországon bejegyzett kft. japán tulajdonos-ügyvezetője 2004. május 1-jétől biztosított lett. Változott-e ez azóta? Ki lehet-e venni szabályosan a biztosítottak köréből?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. május 17-én (59. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1052
[…] járulékokat, illetve jogviszonya alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást. "Szabályosan" tehát a biztosítottak köréből "kivenni" nem lehet, helyette azt kell megvizsgálnunk, hogy van-e mód arra, hogy ne biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján lássa el az ügyvezetői teendőket. A Gt. 30. § (3) bekezdése szerint az ügyvezető főszabályként munkaviszonyban áll, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell alkalmazni. A munkaviszonyban állóra minden körülmények között kiterjed a biztosítás, ám a megbízásos jogviszonyban munkát végzőre a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja értelmében csak akkor, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (havi 17 100 forintot), illetve naptári napokra annak harmincadrészét (napi 570 forintot). Amennyiben tehát az érintett ügyvezető megbízási szerződés keretében díjazás nélkül, vagy az említett összeghatár alatti megbízási díjért látja el az ügyvezetői teendőket, vele kapcsolatban járulékfizetési és eho-fizetési kötelezettség nem merül fel. A jogviszony meghatározásánál azonban figyelembe kell […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. május 17-én (59. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1052
[…] járulékokat, illetve jogviszonya alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást. "Szabályosan" tehát a biztosítottak köréből "kivenni" nem lehet, helyette azt kell megvizsgálnunk, hogy van-e mód arra, hogy ne biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján lássa el az ügyvezetői teendőket. A Gt. 30. § (3) bekezdése szerint az ügyvezető főszabályként munkaviszonyban áll, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell alkalmazni. A munkaviszonyban állóra minden körülmények között kiterjed a biztosítás, ám a megbízásos jogviszonyban munkát végzőre a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja értelmében csak akkor, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (havi 17 100 forintot), illetve naptári napokra annak harmincadrészét (napi 570 forintot). Amennyiben tehát az érintett ügyvezető megbízási szerződés keretében díjazás nélkül, vagy az említett összeghatár alatti megbízási díjért látja el az ügyvezetői teendőket, vele kapcsolatban járulékfizetési és eho-fizetési kötelezettség nem merül fel. A jogviszony meghatározásánál azonban figyelembe kell […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
