Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. április 5-én (56. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 996

[…] Munkáltatói tag pedig az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja. E szabályozásból az következik, hogy adómentesen (és köztehermentesen) csak a munkáltatói tag adhat hozzájárulást a munkavállalójának havonta a minimálbér összegéig, magánnyugdíjpénztárba vagy egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba való együttes befizetés esetén a minimálbér 130 százalékáig. Az Öpt. 17. § (1) bekezdése alapján a pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást, azaz adományt teljesít a pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a pénztár milyen célra és milyen módon használhatja fel, de a támogatás csak a pénztártagság egészének vagy az alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható. A támogató tehát nemcsak munkavállalónak, hanem bármely magánszemélynek, akár társaság tagjának is adható. A támogatói adományt – visszatérve a kérdésre – eltérő rendelkezés hiányában adóköteles jövedelemként kell számításba venni. Felvetődik a kérdés, hogy hordoz-e valamilyen adóelőnyt, ha a kifizető támogatói adományt juttat a magánszemélynek. Mivel a magánszemély önkéntes pénztári számláján jóváírt összeg adóköteles összevonandó jövedelem, ezért az Szja-tv. 35. § (2) bekezdése alapján a magánszemély adókedvezménnyel élhet, a jóváírt összeg 30 százalékáig, éves szinten legfeljebb 100 ezer forintig, illetve ha 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintig. Többféle pénztári befizetés kedvezménye éves szinten együttesen […]