Keresőképtelenség szabadság ideje alatt
Kérdés
Egy cég tervezett, egységes üzemszüneti leállást tervez, amelyet előre kihirdet, hogy a szabadságolást programozni lehessen. Ha valamelyik dolgozó a fenti időszak alatt keresőképtelenné válik, elszámolható-e részére táppénz az előre kiírt fizetett szabadság helyett, vagy keresettel ellátottnak kell tekinteni, és a táppénzigényét el kell utasítani? Hogyan változik az elbírálás abban az esetben, ha a dolgozó nem szabadságon, hanem igazolt, nem fizetett távolléten van, és keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. február 22-én (53. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 961
[…] részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. Az állandó bírói gyakorlat értelmében, ha a munkavállaló az engedélyezett szabadság megkezdésének napján, vagy a szabadság ideje alatt megbetegszik, az igazoltan keresőképtelen állapotban töltött munkanapok nem terhelik a szabadságát. Az így igénybe nem vett szabadságnapokat a munkáltatónak külön ki kell adnia a munkavállalónak. A keresőképtelenségről a munkavállaló mielőbb köteles értesíteni a munkáltatót. A keresőképtelenség idejére tehát nem távolléti díj jár, hanem az egészségbiztosítási pénztár által folyósított táppénz. Abban az esetben, ha a munkavállaló az engedélyezett szabadság megkezdését megelőzően kerül keresőképtelen állományba, az igazolt keresőképtelen állományra figyelemmel az engedélyezett rendes szabadsága letöltését meg sem kezdi. A részére korábban engedélyezett szabadság kiadása, illetve letöltése a keresőképtelen állományát követően, az akadályoztatás megszüntetését követően kerül sor. Az Mt. 107. § g), h) pontjában foglalt rendelkezések értelmében mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, továbbá munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkáltató engedélye alapján. Az irányadó jogalkalmazói bírói gyakorlat értelmében elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkavállaló a munkahelyén megjelenni és munkát végezni pl. természeti katasztrófa, vagy egyéb elháríthatatlan akadály, pl. rosszullét, karambol stb. esetében, ha ennek következtében a munkahely megközelítése bármely okból nem lehetséges. Elháríthatatlan okon olyan körülményt kell érteni, amely objektíve megakadályozza, hogy a munkavállaló a munkáltatónál munkavégzés céljából megjelenhessen. Ha az elháríthatatlan akadály […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. február 22-én (53. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 961
[…] részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. Az állandó bírói gyakorlat értelmében, ha a munkavállaló az engedélyezett szabadság megkezdésének napján, vagy a szabadság ideje alatt megbetegszik, az igazoltan keresőképtelen állapotban töltött munkanapok nem terhelik a szabadságát. Az így igénybe nem vett szabadságnapokat a munkáltatónak külön ki kell adnia a munkavállalónak. A keresőképtelenségről a munkavállaló mielőbb köteles értesíteni a munkáltatót. A keresőképtelenség idejére tehát nem távolléti díj jár, hanem az egészségbiztosítási pénztár által folyósított táppénz. Abban az esetben, ha a munkavállaló az engedélyezett szabadság megkezdését megelőzően kerül keresőképtelen állományba, az igazolt keresőképtelen állományra figyelemmel az engedélyezett rendes szabadsága letöltését meg sem kezdi. A részére korábban engedélyezett szabadság kiadása, illetve letöltése a keresőképtelen állományát követően, az akadályoztatás megszüntetését követően kerül sor. Az Mt. 107. § g), h) pontjában foglalt rendelkezések értelmében mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, továbbá munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkáltató engedélye alapján. Az irányadó jogalkalmazói bírói gyakorlat értelmében elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkavállaló a munkahelyén megjelenni és munkát végezni pl. természeti katasztrófa, vagy egyéb elháríthatatlan akadály, pl. rosszullét, karambol stb. esetében, ha ennek következtében a munkahely megközelítése bármely okból nem lehetséges. Elháríthatatlan okon olyan körülményt kell érteni, amely objektíve megakadályozza, hogy a munkavállaló a munkáltatónál munkavégzés céljából megjelenhessen. Ha az elháríthatatlan akadály […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
