Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. január 25-én (51. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 924

[…] az egyházi személy által elért tényleges jövedelmet, amelyből társadalombiztosítási közterhet (nyugdíjjárulékot) sem kell levonni, hiszen az egyházi személy után az egyház fizeti meg a társadalombiztosítási közterheket. További könnyítést jelent, hogy a 4 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék egyáltalán nem terheli az egyházi személyeket. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint, a tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztárnak negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallania és megfizetnie. Az egyház a tagdíjbevallási kötelezettségét – választása szerint – egyszerűsített formában évente egy alkalommal is teljesítheti az érintett magánnyugdíjpénztár részére, a tárgyévet követő hó 12. napjáig. Az egyszerűsített formában teljesített bevallásban közölni kell a tagdíjfizetéssel érintett pénztártag nevét, TAJ-számát, az egyházi szolgálat időtartamát (kezdő és befejező időpontját) a járulékalap, a tagdíj, a tagdíj-kiegészítés összegét. Az éves egyszeri bevallás akkor teljesíthető, ha e szándékát az egyház előzetesen, a tárgyév február 15-éig bejelenti. Ha a tagdíjfizetési kötelezettség év közben szűnik meg, a megszűnés napját magába foglaló negyedévet követő hónap 12. napjáig a tárgyévre vonatkozó bevallást is be kell nyújtani. Ezek a személyek munkavégzésük, illetve tagi feladataik ellátása során a társadalombiztosítási ellátásokra jogosultságot szereznek, és szolgálati idő szerzésével jogosulttá válnak az állami nyugdíjra vagy a tagdíj alapján ellátásra a magánnyugdíjpénztárak rendszerében. Véleményünk szerint az Eho-tv. 6. § (3) bekezdése értelmében az egyházi személyek után a havi 3450 forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni, hiszen ettől eltérő, egyedi rendelkezést sem az Eho-tv., sem más jogszabály nem tartalmaz. Az 1997/151. Adózási kérdés egyértelműen fogalmaz az egyházi személyek járandóságainak adójogi minősülését illetően. Ez alapján az egyházi személyek egyházközségtől kapott havi járandósága (egyházi fizetés) munkaviszonyból származó jövedelemnek (Szja-tv. 24-27. §) minősül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházi személy részére kifizetett tényleges jövedelem teljes összege alapján az általános szabályok szerint a személyi jövedelemadót le kell vonni, be kell vallani és meg kell fizetni. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletenék 4.8. pontja alapján azonban adómentes az egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve – így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén – adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás. Az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként […]