Vizsgabizottság elnökének díjazása
Kérdés
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. január 11-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 900
[…] pontja]. Esetünkben – mivel a vizsgák időpontja konkrét naptári napokhoz köthetők – nyilván a napi összeggel számolhatunk, ami azt jelenti, hogy a biztosítási kötelezettség fennáll, hiszen az említett határösszeget már az egy vizsgázóra jutó díjazás alapján is eléri az elnök juttatása. Ebből következően a járulékalapot képező jövedelem után - ami megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel, tehát a megbízási díj 90 százalékával, vagy tételes költségelszámolás esetén annak a megbízott nyilatkozata szerinti költséggel csökkentett részével – meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, illetve az általános szabályok szerint az egyéni járulékokat, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást. (Amennyiben az elnök más jogviszonyában rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással, akkor 4 százalék egészségbiztosítási járulékot nem fizet, illetve nem kell leróni utána a tételes egészségügyi hozzájárulást sem, míg a nyugdíjjárulék vonatkozásában nyilatkoznia kell, hogy valamennyi jogviszonyból származó jövedelme elérte-e már a nyugdíjjárulék […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. január 11-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 900
[…] pontja]. Esetünkben – mivel a vizsgák időpontja konkrét naptári napokhoz köthetők – nyilván a napi összeggel számolhatunk, ami azt jelenti, hogy a biztosítási kötelezettség fennáll, hiszen az említett határösszeget már az egy vizsgázóra jutó díjazás alapján is eléri az elnök juttatása. Ebből következően a járulékalapot képező jövedelem után - ami megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel, tehát a megbízási díj 90 százalékával, vagy tételes költségelszámolás esetén annak a megbízott nyilatkozata szerinti költséggel csökkentett részével – meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, illetve az általános szabályok szerint az egyéni járulékokat, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást. (Amennyiben az elnök más jogviszonyában rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással, akkor 4 százalék egészségbiztosítási járulékot nem fizet, illetve nem kell leróni utána a tételes egészségügyi hozzájárulást sem, míg a nyugdíjjárulék vonatkozásában nyilatkoznia kell, hogy valamennyi jogviszonyból származó jövedelme elérte-e már a nyugdíjjárulék […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
