Szakképzési hozzájárulás alapja


Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. december 2-án (26. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 446

[…] szakképzési hozzájárulás meghatározása szempontjából figyelembe veendő bérköltséget a 2002. évi 52. sz. iránymutatás (AEÉ 2002. évi 6. száma) részletesen taglalja. Ezek szerint idetartozik: az alapbér, amely a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére (heti, havi, éves), amely megállapítható teljesítménybérezés keretében is, törzsbér, a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló személyi alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része, így lehet kevesebb is és több is, mint az alapbér, bérpótlék, amely a munkavállaló személyi alapbérénél, teljesítménybérénél figyelembe nem vett, a munkavégzés különös feltételeit, körülményeit, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztást hivatott ellentételezni (pl. nyelvpótlék). Nem tartoznak e körbe a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb jövedelmek (pl. családi pótlék), kiegészítő fizetés, amely a le nem dolgozott munkaidőre – a vonatkozó törvényi szabályozás, illetve kollektív szerződés alapján – járó díjazás, jellemzően távolléti díj (fizetett szabadság, betegszabadságra járó díjazás), prémium, amely az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett öszszeg, jutalom, amely az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére kifizetett összeg, 13. havi és további fizetés, amely jogszabályban, […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.