Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. november 4-én (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 411

[…] költségét köteles a munkáltató megtéríteni. A rendelet szerint a munkáltató számára nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is a munkába járás költségét megtéríteni, ha a dolgozó a közigazgatási határon kívülről jár be dolgozni, és a menetjeggyel vagy a bérletszelvénnyel elszámol a munkáltatóval. A rendelet szerint a munkáltatónak a bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát kell megtérítenie, ha a magánszemély országos közforgalmú vasút 2. osztályán utazik, vagy 80 százalékát kell megtérítenie, ha a magánszemély elővárosi vasúton vagy helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. Ha a dolgozó nem tud bérlettel vagy jeggyel elszámolni, a munkáltatónak nincs térítési kötelezettsége, de szándéka szerint ekkor is megtérítheti a dolgozó költségét. A munkáltató nemcsak a kötelezően előírt százalékban térítheti az utazás költségét, hanem akár teljes egészében is. A bérlet, menetjegy kötelező megtérítése adómentes. A teljes díj megtérítése is adómentes akkor, ha a magánszemély rendelkezik a bérletszelvénnyel, menetjeggyel, és azt megőrzi. Adómentes a térítés akkor is, ha a bérletet, menetjegyet a munkáltató veszi meg a nevére szóló számlával kísérve, és a bérletet, jegyet térítés nélkül átadja a magánszemélynek. Adókötelezettség akkor merül fel, ha a magánszemély pénzben megkapja a teljes ellenértéket, de a bérletszelvénnyel, menetjeggyel a munkáltatónak nem számol el, vagy önadózóként a költségtérítéssel szemben nem őrzi meg bizonylatként a bérletet, menetjegyet. Ekkor a jövedelme a térített összeg és a bérlet, jegy ára 80, illetve 86 százalékának különbsége. A helyi bérlet megtérítése nem függ össze a munkába járással, ezért az adóköteles természetbeni juttatás. A munkáltatónak 44 százalék adót, 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot kell utána fizetnie. Abban az esetben azonban, ha a dolgozó munkaszerződéséből és munkavégzésének körülményeiből kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a helyi bérlet használata szorosan összefügg a munkavégzési kötelezettségének teljesítésével (például kézbesítő, anyagbeszerző), akkor a bérlet megtérítése nem számít természetbeni juttatásnak. Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az adómentességnek nem feltétele a bérlettel, menetjeggyel történő elszámolás, vagy annak bizonylatként való megőrzése, ha a térítés nem haladja meg a kormányrendelet szerinti kötelező mértéket. A személygépkocsival történő munkába járás miatti költségtérítés a rendelet szerint annak a munkavállalónak jár, akinek az állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz, vagy aki a munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, vagy aki mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni, akkor is, ha közigazgatási határon belül lakik. A munkáltató és dolgozója megállapodhat a fizetett térítés mértékéről. A fizetett költségtérítés akkor mentesül az adóterhek alól, ha az kilométerenként legfeljebb 3 forint a munkában […]