Keresőképtelenség igazolása


Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. augusztus 5-én (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 323

[…] haladéktalanul értesítenie kell. 3. § A keresőképtelenség megállapításának feltétele az, hogy a biztosított a keresőképtelensége alatti tartózkodási helyét bejelenti a keresőképességét elbíráló orvosnak. Ha a keresőképtelen biztosított tartózkodási helye keresőképtelenségének időtartama alatt megváltozik, a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen állományba vételt lezárja, és arról, valamint a beteg állapotáról igazolást ad ki, amellyel a biztosított felkeresi az új tartózkodási helyén lévő, keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost. 5. § Ha a biztosított az egészségi állapota javulásának következtében munkája elvégzésére már alkalmas, illetőleg ha az általa ápolt gyermek egészségi állapota miatt további ápolást már nem igényel, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosítottat keresőképessé kell nyilvánítania. 6. § (1) A biztosított a keresőképtelenségének elbírálásához köteles az orvost tájékoztatni munkavégzésének (tevékenységének) az egészségi állapotával összefüggő körülményeiről, annak egészségi szempontból lényeges elemeit a betegdokumentációban rögzíteni kell. (2) A keresőképtelen biztosított köteles a) betartani az orvos utasításait, b) az elrendelt vizsgálatokon megjelenni, c) ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni. (3) A munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes MEP-nél. A felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltató az E. Alap kezelője által meghatározott térítési díjat fizet. 7. § (1) A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvosok ellenőrzik. (2) Főorvosi tevékenységet elláthat a) a MEP erre kijelölt főorvosa, b) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a feladat ellátására, szerződés alapján feljogosított, társadalombiztosítási szakismeretekkel rendelkező szakorvos, az illetékes MEP felügyelete mellett. [A továbbiakban: az a) és b) pont alattiak együtt: ellenőrző főorvos.] (3) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében jogosult: a) a beteg vizsgálatára, b) a betegdokumentációba történő betekintésre, c) szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására, d) a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására, e) javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé, f) a 6. § (3) bekezdése alapján indult eljárásban a munkáltatóval közli a felülvizsgálat eredményét. (4) Az ellenőrző főorvos a munkáltató által közölt, valamint a betegdokumentációból megállapított adatok és a keresőképtelenséget elbíráló orvos megkeresése után a) dönt a biztosított keresőképességéről, vagy b) a keresőképesség elbírálása céljából a beteget az illetékes FOB elé utalja, és c) döntését követően arról a munkáltatót és a munkavállalót, valamint a keresőképtelenséget elbíráló orvost írásban értesíti. (5) A döntéssel szemben a (4) bekezdés c) pontban meghatározott szerv vagy személy a közléstől számított 8 napon belül az illetékes FOB-hoz benyújtandó, halasztó hatályú jogorvoslattal élhet. (6) Ha a keresőképtelen személy a (3) bekezdés a) és c) pontjaiban említett vizsgálathoz nem járul hozzá, az ellenőrző főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a folyósító szervnél. (7) Az ellenőrzés eredménye alapján az ellenőrző főorvos észrevételeiről írásban tájékoztatja az ellenőrzött orvost, indokolt esetben a MEP-pel finanszírozási és a keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is. A betegvizsgálat eredményét a betegdokumentációban rögzíti. (8) Ha az ellenőrzés során az ellenőrző főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását vagy elbírálására kötött szerződés felmondását kezdeményezi. 8. § (1) Amennyiben a keresőképtelenséget elbíráló orvos és az ellenőrző főorvos a keresőképtelenséget illetően nem ért egyet, a vita eldöntésére az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott, területileg illetékes FOB jogosult. (2) A 7. § (6) bekezdésében foglalt esetben, valamint ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálását kérheti a területileg illetékes FOB-tól. (3) A FOB elé irányítás a "Beutaló a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, felülvéleményezésre a főorvosi bizottsághoz, OOSZI orvosi bizottsághoz" nyomtatvány kiállításával történik. 9. § (1) A FOB tagjai az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) kijelölt orvosi bizottságának két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos. (2) A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja. (3) Ha a beteg a (2) bekezdésben említett vizsgálathoz nem járul hozzá, a FOB kezdeményezi a táppénz megvonását a folyósító szervnél. (4) A FOB működésének helye az OOSZI területileg illetékes I. fokú orvosi bizottságának székhelye. A FOB munkarendjét az OOSZI főigazgatója határozza meg, a MEP igazgatójával egyetértésben. (5) A FOB naponta ülésezik, döntése végleges. 10. § (1) A keresőképtelenség okát a 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt orvos a biztosított kartonjára rávezeti, továbbá kiállítja az "Orvosi Igazolás a keresőképtelen állományba vételről" elnevezésű nyomtatványt. Az igazolást az orvos munkahelyének bélyegzőjével és a személyi orvosi bélyegzőjével is ellátja. (2) A keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelen biztosítottakról az "Orvosi Napló a keresőképtelen biztosítottakról" (a továbbiakban: Napló) elnevezésű nyilvántartást vezeti az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal. A nyilvántartást az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célból kell vezetni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt orvosi dokumentációk közokiratok. (4) Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés tényét a Naplóba jegyzi be. (5) A FOB a "Beutaló fekvőbeteg-gyógyintézetbe, felülvéleményezésre a főorvosi bizottsághoz, OOSZI orvosi bizottsághoz" nyomtatványon rögzíti döntését. (6) A keresőképtelenséget megállapító orvos és a FOB egymás közötti ügyvitelében a 10. § (5) bekezdésében foglalt nyomtatványt használja, valamint – ha szükséges – a keresőképtelenséget megállapító orvos a keresőképtelenség elbírálásához kórrajzkivonatot ad. 11. § (1) Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása címén […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.