Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. március 25-én (11. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 175

[…] érvényéről van szó, amelyek a következő jogszabályokon alapulnak: Magyarországon: a) a dolgozók betegségi biztosításáról szóló jogszabályok; b) a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok; c) a családi pótlékról szóló jogszabályok; d) a munkanélküli-segélyt biztosító jogszabályok. Jugoszláviában: a) a munkások és alkalmazottak, valamint hozzátartozóik társadalombiztosításáról szóló jogszabályok; b) a gyermekek utáni családi pótlékról szóló jogszabályok; c) a munkásoknak és alkalmazottaknak átmeneti munkanélküliség alatti anyagi biztosításáról szóló jogszabályok. (2) A jelen Egyezmény vonatkozik az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat módosító és kiegészítő jogszabályokon alapuló jogokra is. Ha azonban a módosító, illetőleg kiegészítő jogszabályok az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat a dolgozók újabb csoportjaira terjesztik ki, vagy újabb szolgáltatásokat állapítanak meg, a jelen Egyezmény hatálya az ezeken alapuló jogokra csak abban az esetben terjed ki, ha a módosító, illetőleg kiegészítő jogszabályoknak a 28. Cikk szerint történő közlésétől számított három hónapon belül ezt a másik Szerződő Fél nem ellenzi. (3) Ha az egyik Szerződő Fél a jelen cikk (1) bekezdésében felsorolt jogszabályait harmadik állammal megkötött társadalombiztosítási egyezménynyel módosítja, az ezen alapuló jogokra a jelen Egyezmény csak abban az esetben terjed ki, ha abban a Szerződő Felek megegyeznek. 2. Cikk A Szerződő Felek állampolgárai az 1. Cikkben említett jogszabályokból eredő jogok és kötelezettségek szempontjából egyenlő elbánásban részesülnek, hacsak a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik. 3. Cikk (1) A Szerződő Felek dolgozói annak a Szerződő Félnek a társadalombiztosítási jogszabályai szerint esnek biztosítás alá, amelynek területén a dolgozó a biztosítás szempontjából döntő foglalkozását (tevékenységét) folytatja. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a) az egyik Szerződő Fél területén székhellyel bíró vállalatnak, illetőleg munkáltatónak a másik Szerződő Fél területére munka végzése céljából kiküldött dolgozója annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint marad biztosítva, amelynek területén a kiküldő vállalat, illetőleg munkáltató székhelye van; b) a közlekedési és szállítási vállalatok dolgozói, ideértve a légi közlekedés, a hajózás és a posta dolgozóit is, továbbá a két ország közötti forgalom ellenőrzését ellátó dolgozók annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint esnek biztosítás alá, amelynek területén vállalatuk, illetőleg kiküldő szervük székhelye van. (3) A nyugellátásban részesülő személyek, ha mint dolgozók nem esnek biztosítás alá, annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint vannak biztosítva, amelynek biztosítási teherviselője a jelen Egyezmény szerint a nyugellátás folyósítására köteles. Ha e rendelkezés szerint kettős biztosítás állana fenn, a nyugellátásban részesülő személy annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint esik biztosítás alá, amelynek területén állandó lakóhelye van. 4. Cikk (1) Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél állampolgára saját diplomáciai vagy konzuli képviseleténél, vagy azok vezetőinél, tagjainál és egyéb alkalmazottainál a másik Szerződő Fél területén áll munkaviszonyban, a diplomáciai, illetőleg a konzuli képviseletet fenntartó Szerződő Fél jogszabályai szerint esik biztosítás alá, feltéve hogy a dolgozó állandó lakóhelye nem azon a területen van, ahol a képviselet működik. (2) Abban az esetben, ha a diplomáciai vagy konzuli képviseletnél, vagy azok vezetőinél, tagjainál és egyéb alkalmazottainál munkaviszonyban álló dolgozó nem a diplomáciai vagy a konzuli képviseletet fenntartó Szerződő Fél állampolgára, vagy ha a saját állampolgárságú dolgozójának állandó lakóhelye azon a területen van, ahol a képviselet működik, a dolgozót a 3. Cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint biztosításra be kell jelenteni. 5. Cikk A Szerződő Felek kijelölt államigazgatási hatóságai megegyezhetnek abban, hogy a dolgozók, valamint a nyugellátásban részesülő személyek egyes külön meghatározott csoportjai biztosítására a 3-4. cikkben foglalt rendelkezésektől eltérő szabályokat alkalmaznak. 6. Cikk (1) A biztosítási szolgáltatásokra való igény elbírálásánál és a szolgáltatások összegének megállapításánál kölcsönösen be kell számítani mindkét Szerződő Fél területén biztosításban eltöltött, vagy annak tekintendő minden olyan időt, amelyet az illető területen hatályos jogszabályok szerint a szolgáltatásokra való igény megállapításánál, illetőleg a szolgáltatások összegének kiszámításánál figyelembe kell venni. (2) A biztosítási, vagy ennek tekintendő időknek az (1) bekezdés szerint történő egybeszámítására nem kerülhet sor az olyan szolgáltatásra való igény elbírálásánál, amelyet csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai biztosítanak. (3) A jelen cikk rendelkezései szerint történő időbeszámításnál az ugyanarra a naptári időszakra eső idők közül a kötelező biztosítás hatálya alatt eltöltött időt kell figyelembe venni. Ha a jogszerző a kérdéses naptári időszakban kötelező biztosítás hatálya alá nem esett, annál a Szerződő Félnél szerzett időt kell figyelembe venni, amelynek területén az igény előterjesztésekor lakik; ha az igénylő ebben az időpontban harmadik állam területén lakik, annál a Szerződő Félnél eltöltött időt kell figyelembe venni, amelynél a jogszerző utoljára biztosítva volt. 7. Cikk Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely nyugellátás, illetőleg más, pénzben járó szolgáltatás összegét meghatározott tartamú biztosítási idő alatt kapott kereset átlagának alapulvételével kell kiszámítani, az átlagos kereset megállapításánál csak annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint eltöltött biztosítási idő alatt kapott keresetet kell figyelembe venni, amelynek biztosítási teherviselője a nyugellátást, illetőleg más, pénzben járó szolgáltatást megállapítja. 8. Cikk A nyugellátások, illetőleg más szolgáltatások megállapítását és folyósítását a Szerződő Felek biztosítási teherviselői saját jogszabályaik szerint csak olyan kereset és jövedelem címén korlátozhatják, amely saját területükről származik. 9. Cikk (1) Azokban az esetekben, amikor bármelyik Szerződő Fél jogszabályai a jogok szerzését, érvényét és feléledését a saját területükön való tartózkodástól teszik függővé, mindegyik Szerződő Fél biztosítási teherviselője a másik Szerződő Fél területén történő tartózkodást saját területén való tartózkodásnak tekinti. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a nyugellátások és más, pénzbeni szolgáltatások folyósítására, ha a jogosult a folyósításra kötelezett biztosítási teherviselő beleegyezésével tartózkodik a másik Szerződő Fél területén. A biztosítási teherviselő beleegyezése nem szükséges, ha a jogosult saját hazája területén lakik, vagy oda tér vissza. II. Fejezet: Betegség esetén járó szolgáltatások 10. Cikk A betegségi biztosításból eredő szolgáltatásokat, ideértve a szülés és a halálozás esetén járó szolgáltatásokat is, saját terhére és saját jogszabályai szerint az a biztosítási teherviselő nyújtja, amelynél a biztosított, illetőleg családtagja a szolgáltatásra a jogot megszerezte. 11. Cikk (1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjétől természetbeni szolgáltatásokra jogosult személy állandó lakóhelye a másik Szerződő Fél területén van, vagy a kiküldetés alapján [3. Cikk (2) bekezdés és 4. Cikk (1) bekezdés] ott tartózkodik, a tartózkodási hely szerint illetékes biztosítási teherviselő a saját jogszabályai szerint és saját terhére köteles a) az általános orvosi gyógykezelést, b) a szakorvosi gyógykezelést, c) a gyógyszerellátást nyújtani. (2) A lakóhely, illetőleg tartózkodási hely szerint illetékes biztosítási teherviselő az (1) bekezdésben említett személyek részére az ott fel nem sorolt természetbeni szolgáltatásokat a 10. Cikkben meghatározott biztosítási teherviselőre érvényes jogszabályok szerint és terhére nyújtja. (3) Abban az esetben, ha természetbeni szolgáltatásokra jogosult személy átmenetileg a másik Szerződő Fél területén tartózkodik, a tartózkodás szerint illetékes biztosítási teherviselő köteles a részére állapotrosszabbodás megakadályozása és hazájába való mielőbbi visszatérése érdekében szükséges általános és szakorvosi gyógykezelést, valamint gyógyszerellátást az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint, továbbá sürgős szükség esetén kórházi ápolást és mentőszállítást a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint nyújtani. (4) A Szerződő Felek kijelölt államigazgatási hatóságai megegyezhetnek abban, hogy egyes természetbeni szolgáltatások nyújtására a jelen cikkben foglaltaktól eltérő szabályokat alkalmaznak. (5) A Szerződő Felek kijelölt államigazgatási hatóságai a természetbeni szolgáltatások jelen cikk szerint történő nyújtásának, valamint az egymás terhére nyújtott természetbeni szolgáltatások megtérítésének módját közös megegyezéssel szabályozzák. III. Fejezet: Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén járó szolgáltatások 12. Cikk (1) Az üzemi baleset esetén járó szolgáltatások nyújtására az a biztosítási teherviselő köteles, a reá nézve érvényes jogszabályok szerint, amelynél a sérült a baleset időpontjában biztosítva volt. (2) A foglalkozási betegség alapján járó szolgáltatások nyújtására az a biztosítási teherviselő köteles, a reá nézve érvényes jogszabályok szerint, amelynél fennálló biztosítás tartama alatt a foglalkozási betegség keletkezett. Ha a biztosított mindkét Szerződő Fél területén ugyanolyan foglalkozási betegséget okozó ártalomnak kitett munkahelyen (munkakörben) dolgozott, a kártalanításra az a biztosítási teherviselő köteles, amelynél a biztosítás utóbb állott fenn. (3) Ha az egyik Szerződő Fél területén üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében munkaképesség-csökkenést szenvedett dolgozónak utóbb a másik Szerződő Fél területén elszenvedett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében munkaképesség-csökkenése fokozódik, a szolgáltatásokat az összkövetkezmények figyelembevételével az utóbb említett Szerződő Félnek a biztosítási teherviselője köteles nyújtani. Amennyiben a dolgozó az előző üzemi baleset vagy foglalkozási betegség alapján baleseti járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, az összkövetkezmény alapján baleseti járadékot vagy rokkantsági nyugdíjat megállapító biztosítási teherviselő köteles a másik Szerződő Fél biztosítási teherviselőjét értesíteni a baleseti járadék vagy rokkantsági nyugdíj […]