Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. január 14-én (6. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 88

[…] időpontját, természetesen a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatnia. Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a foglalkozató a dolgozó kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Alapszabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni lehetőleg két részletben, ettől csak a dolgozó kérésére lehet eltérni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Ez utóbbi szabálytól el lehet térni a felek megállapodása alapján. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. Az Mt. 136. §-a szabályozza, hogyan kell a szabadságot elszámolni a munkaviszony megszűnésekor. Amennyiben a munkavállaló az adott foglalkoztatónál eltöltött idővel arányos szabadságát nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani, amely a távolléti díj összegével egyezik meg. Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, ennek összege a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga. A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik. Műszakpótlékként a munkavállaló két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékát, két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékát, megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni. Havi időbér esetén az alábbiak szerint kell a távolléti díjat számítani: az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa; az egy órára járó távolléti díj: az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa. Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj: az egy órára megállapított távolléti díj […]