Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség


Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2002. október 29-én (2. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 23

[…] mentes a személyi jövedelemadó alól, és így járulékalapot sem képez. 2. Az úgynevezett "vegyes" biztosítás, az 1. pontban említetteken túl más elemet is tartalmaz, tehát az érintett nem kizárólag a fent említett biztosítási események bekövetkezésekor kap szolgáltatást. Ez esetben a foglalkoztató által átvállalt díj a dolgozó adóköteles jövedelmének minősül. A jövedelem után a foglalkoztatónak 18 százalékos nyugdíj- és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a dolgozót pedig 8 százalékos nyugdíjjárulék- és 3 százalékos egészségbiztosítási-járulékfizetési kötelezettség terheli. 3. A harmadik – gyakori – eset, amikor a munkáltató olyan biztosítási szerződést köt, amelyben a biztosítottak, illetőleg a kedvezményezettek nincsenek név szerint felsorolva. A biztosítás a mindenkori munkaügyi létszámra vonatkozik. Ilyenkor a fizetett biztosítási díj adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a foglalkoztatót 44 százalékos szja-, 18 százalék nyugdíj- és 11 százalék egészségbiztosítás[…]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.