Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2002. október 15-én (1. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 18

[…] hiszen ennek csak 2001. január 1-jétől nincs maximuma) felső határát, ami – teljes évre számolva – 365 x 5080 = 1 854 200 forint. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy a dolgozó 1999-ben milyen összeg után fizette már meg az egyéni járulékot, majd megállapítani, hogy a most kapott túlóradíjból még mennyi után fizethet 3 százalék egészségbiztosítási és 8 százalék nyugdíjjárulékot. A foglalkoztató a teljes összeg után – a tényleges kifizetéskor hatályos mértékű – 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, míg a kamat után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell lerónia. Ezzel a járulékfizetési rész rendben is van, ám a dolgozónak az ellátásokban esetlegesen csorbult jogait is helyre kell állítani. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék alapjának a változása miatt 1999-re új NYENYI lapot kell róla benyújtani, ami magával hozza a nyugdíja újbóli megállapításának szükségességét is. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 4. számában – 2002. 11. 26.): Az 1. szám 18. számú válaszhoz kapcsolódva a következő problémáinkra szeretnénk választ kapni: A példában szereplő kamat után az egyéni járulékot nem kell megfizetni? Amennyiben a munkáltató 2001-ben számfejtett táppénz esetében tévesen állapította meg az alapot, és emiatt táppénzkülönbözetet és kamatot kell fizetnie, ennek milyen adó- és járulékvonzata van? A szerző válaszol: Nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hogy járulékfizetési kötelezettség (legyen szó akár társadalombiztosítási, akár egyéni járulékról) csak a biztosítási kötelezettséggel járó és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik. A kamat kifizetésére nem a biztosítási […]