Munkaerőpiacra lépő

Kérdés:

Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.

Részlet a válaszából: […] egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, kivéve, ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. Tehát a kérdésben említett munkavállaló a „B” kft.-ben létesített munkaviszonya tekintetében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kataalanyiság megszűnése hónap közben

Kérdés: Mikortól kötelezett az szja szerinti egyéni vállalkozóként megfizetni a közterheket egy kisadózó egyéni vállalkozó, akinek a kisadózói alanyisága 2024. május 8-tól megszűnt kifizetői bevétel miatt? A vállalkozó május hónapra megfizette az 50.000 forintos tételes adót.
Részlet a válaszából: […] megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni. Így a kérdésben említett kisadózónak május 8-ig fennálló jogviszonyára tekintettel szintén le kellett rónia az 50 ezer forintos tételes adó teljes összegét.Ugyanakkor ezzel a nappal megszűnt a kisadózóként fennálló biztosítás, május 9-től már egyéni vállalkozóként biztosított. Ebből következően e naptól[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
Kapcsolódó címke:

Duális képzőhely kedvezménye

Kérdés: Mikortól élhet a kedvezménnyel az a kiva hatálya alá tartozó cég, amely megkezdte saját munkavállalói képzését, módosította a munkaszerződéseket, és 2023. december hónapban beadta az akkreditációs kérelmet a cég képzési hellyé minősítésére, de az eljárás elhúzódása miatt csak április végén kapta meg a regisztrációt? Módosíthatja a bevallásokat január 1-jétől, vagy csak a regisztráció időpontjától veheti igénybe a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] – e nélkül is lehetővé teszi ugyan a szakképzést a saját dolgozó tekintetében, de nem érvényesíthetők a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódó (szja és szociális hozzájárulási adó) adókedvezmények.Az akkreditációnak nincs visszamenőleg hatálya, a kedvezmény április végétől (tehát a nyilvántartásba vétel napjától érvényesíthető.Ez egyrészt jelenti a Szocho-tv. 17/A. szakasza szerinti adókedvezmény érvényesítését[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
Kapcsolódó címke:

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Be kell számolni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához szükséges átlagos statisztikai létszámba a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott tanulókat? Figyelembe vehető a napi 4 órás munkaidőben foglalkoztatott rehabilitációs mentor a hozzájárulás megállapítása során, amennyiben a cég egyébként nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] meghatározása során.Mindez összhangban áll a Szak-tv. R. 247. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal, miszerint szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat, illetve a képzésben részt vevő személyeket az átlagos állományi létszámba nem lehet beleszámítani. Ha valamely költségvetési támogatás feltétele meglévő munkahely megtartása vagy új munkahely létrehozása, a támogatási szerződés, illetve a támogatói okirat rendelkezhet úgy, hogy e feltétel teljesítésébe a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulót, illetve képzésben részt vevő személyt az átlagos állományi létszámba be kell számítani, ha a szakképzési munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás a heti tizenöt órát eléri vagy meghaladja.Ami a második kérdést illeti: az Mm-tv. 22.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
Kapcsolódó címke:

Kft. tagjainak járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
Részlet a válaszából: […] azon túl, hogy társas vállalkozóként bejelentésre kerül (és e jogviszonnyal szerepel a ’08-as bevallásban), semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség sem merül fel vele kapcsolatban.A másik tag esetében ez nem jó választás, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony híján havonta legalább a minimálbér alapulvételével meg kell utána fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. (A választott tisztségviselőként fennálló jogviszonyának e tekintetben nincs jelentősége.)E második tag esetében az ingyenes megbízási jogviszony helyett célszerűbb volna heti néhány órás munkaviszonyt létesíteni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Beltag közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaságnak a beltag után abban az esetben, ha az ügyvezetést a kültag látja el, a beltag semmilyen módon nem működik közre a társaságban, és eddig rendelkezett főfoglalkozású munkaviszonnyal, ami 2024. július hónap végén megszűnik?
Részlet a válaszából: […] szerződés sem ír elő számára személyes közreműködési kötelezettséget, vele kapcsolatban a társaságnak – az esetleges osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó levonásán túl – semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége sem keletkezik.A teljesség kedvéért említjük meg, hogy az említett tag – amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
Kapcsolódó címke:

Jövedelem megállapítása üzletrész névérték alatt történő megvásárlása esetén

Kérdés: Helyesen állapította meg a cég az üzletrészt megvásárló tag 650.000 forintos egyéb bevételét abban az esetben, ha egy kft. magánszemély tagja megvette a másik magánszemély tag 1.500.000 forint névértékű üzletrészét 850.000 forintért? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a vásárlónak ez után a jövedelem után? Ha igen, mi lesz a közteher alapja?
Részlet a válaszából: […] kibocsátó jogi személynek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján nem keletkezik értékpapír formájában megszerzett bevétel akkor, ha a visszterhes jogügyletben más magánszemélytől megszerzett értékpapír névértékét – ha az értékpapírnak nincs névértéke, az értékpapír kibocsátójának jegyzett tőkéjéből az értékpapírra arányosan jutó részt – eléri az ellenérték összege.A szabályokból az következik, hogy ha a kft.-üzletrészért megfizetett ellenérték eléri vagy meghaladja a kft. jegyzett tőkéjéből az értékpapírra arányosan jutó részt, a vevőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ha az értékpapírért fizetett ellenérték nem éri el a kft. jegyzett tőkéjéből az értékpapírra arányosan jutó részt, a vevőnek a fizetett ellenérték és a jövedelem megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci érték különbözete értékéig értékpapírból származó jövedelemként adókötelezettsége keletkezik.Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján az értékpapír formájában megszerzett bevétel adókötelezettségének a jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Munkába járáshoz vásárolt Intercity-pótjegy és kerékpárjegy

Kérdés: Elszámolható az Intercity-pótjegy is annak a munkavállalónak az esetében, aki a kettő vármegyét érintő bejárását országbérlettel oldja meg? A munkáltató dönthet a pótjegy teljes összegben történő adómentes megtérítéséről? Elszámolható adómentesen a munkavállaló munkába járásához vásárolt kerékpárjegy 86 százaléka, vagy erre egyáltalán nincs lehetőség?
Részlet a válaszából: […] van az olyan helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet térítésére is, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.A szabályozás a szükséges mértékű térítést írja elő, amellyel a munkába járás vagy a hazautazás megoldható. Az IC-pótjegy elszámolhatóságáról nem rendelkezik a jogszabály, de ha a vonatjegy csak a pótjeggyel érvényes a munkába járáshoz szükséges járatra, a munkáltató a pótjegy árát is megtérítheti,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Képzés költségeinek átvállalása

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót abban az esetben, ha a munkáltató átvállalja egy munkavállaló felsőoktatási képzésének költségeit, amelyre jelen pillanatban nincs szüksége, és nem is a munkáltató kötelezte annak elvégzésére? A dolgozó jelenleg asszisztensként dolgozik, hallgatói jogviszonya szeptemberben kezdődik, és a munkáltatónál néhány év múlva talán lesz olyan nyitott pozíció, ahol a mostani képzés során szerzett tudását használni tudja majd.
Részlet a válaszából: […] jogviszonyt létesít. Ebből következően a munkáltató által átvállalt költség – a felek között fennálló jogviszony alapján – munkabérnek minősül, és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése

Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
Részlet a válaszából: […] Ugyanakkor az érintettnek a magyar jogviszonya alapján Máltán kell leróni a társadalombiztosítással összefüggő terheket. Hogy ezt a magyar foglalkoztató (vagy helyette a munkavállaló, akinek e költségét a magyar munkaadó megtéríti) milyen módon teheti meg, arra a máltai hatóságok tudnak egyértelmű választ adni.Amennyiben a dolgozó külföldi tartózkodása egy naptári évben meghaladja a 183 napot, a személyi jövedelemadót is Máltán kell megfizetni utána, ezzel kapcsolatban illetékességi igazolást kell bekérni a magyar és a máltai hatóságoktól. A munkavállalónak a máltai hatóságoktól be kell kérnie az A1-es igazolást, amely alapján mentesül Magyarországon a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezményére való jogosultságot nem érinti a változás. Amennyiben az adózási illetékesség átkerül Máltára, az ottani szabályok szerint történik az adófizetés. A családi ellátásokra való jogosultságról[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
1
2
3