21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Munkaerőpiacra lépő
Kérdés:
Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.
2. cikk / 21 Kataalanyiság megszűnése hónap közben
Kérdés: Mikortól kötelezett az szja szerinti egyéni vállalkozóként megfizetni a közterheket egy kisadózó egyéni vállalkozó, akinek a kisadózói alanyisága 2024. május 8-tól megszűnt kifizetői bevétel miatt? A vállalkozó május hónapra megfizette az 50.000 forintos tételes adót.
3. cikk / 21 Duális képzőhely kedvezménye
Kérdés: Mikortól élhet a kedvezménnyel az a kiva hatálya alá tartozó cég, amely megkezdte saját munkavállalói képzését, módosította a munkaszerződéseket, és 2023. december hónapban beadta az akkreditációs kérelmet a cég képzési hellyé minősítésére, de az eljárás elhúzódása miatt csak április végén kapta meg a regisztrációt? Módosíthatja a bevallásokat január 1-jétől, vagy csak a regisztráció időpontjától veheti igénybe a kedvezményt?
4. cikk / 21 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Be kell számolni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához szükséges átlagos statisztikai létszámba a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott tanulókat? Figyelembe vehető a napi 4 órás munkaidőben foglalkoztatott rehabilitációs mentor a hozzájárulás megállapítása során, amennyiben a cég egyébként nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót?
5. cikk / 21 Kft. tagjainak járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
6. cikk / 21 Beltag közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaságnak a beltag után abban az esetben, ha az ügyvezetést a kültag látja el, a beltag semmilyen módon nem működik közre a társaságban, és eddig rendelkezett főfoglalkozású munkaviszonnyal, ami 2024. július hónap végén megszűnik?
7. cikk / 21 Jövedelem megállapítása üzletrész névérték alatt történő megvásárlása esetén
Kérdés: Helyesen állapította meg a cég az üzletrészt megvásárló tag 650.000 forintos egyéb bevételét abban az esetben, ha egy kft. magánszemély tagja megvette a másik magánszemély tag 1.500.000 forint névértékű üzletrészét 850.000 forintért? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a vásárlónak ez után a jövedelem után? Ha igen, mi lesz a közteher alapja?
8. cikk / 21 Munkába járáshoz vásárolt Intercity-pótjegy és kerékpárjegy
Kérdés: Elszámolható az Intercity-pótjegy is annak a munkavállalónak az esetében, aki a kettő vármegyét érintő bejárását országbérlettel oldja meg? A munkáltató dönthet a pótjegy teljes összegben történő adómentes megtérítéséről? Elszámolható adómentesen a munkavállaló munkába járásához vásárolt kerékpárjegy 86 százaléka, vagy erre egyáltalán nincs lehetőség?
9. cikk / 21 Képzés költségeinek átvállalása
Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót abban az esetben, ha a munkáltató átvállalja egy munkavállaló felsőoktatási képzésének költségeit, amelyre jelen pillanatban nincs szüksége, és nem is a munkáltató kötelezte annak elvégzésére? A dolgozó jelenleg asszisztensként dolgozik, hallgatói jogviszonya szeptemberben kezdődik, és a munkáltatónál néhány év múlva talán lesz olyan nyitott pozíció, ahol a mostani képzés során szerzett tudását használni tudja majd.
10. cikk / 21 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
