56 talált cikk a munkába járás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Kinek, milyen feltételekkel és mekkora összegben adható munkába járás címén költségtérítés? Két dolgozó ugyanabból a faluból jár be dolgozni Budapestre egy gépkocsival. Adható-e mindkettőnek a 9 forint költségtérítés, vagy csak a gépjármű tulajdonosának jár?

Kérdés: Köteles-e a munkáltató megtéríteni egy több éve alkalmazásában álló pedagógus házaspár munkába járásának költségeit abban az esetben, ha az eddig is általuk lakott szolgálati lakást továbbra is rendelkezésükre bocsátaná, de ők nem igénylik, elköltöznek a községből, és naponta utaznak?

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a 2006. év decemberében vásárolt 2007. évi helyi közlekedésibérlet-juttatást, beszámítható-e a 2006. évi 400 ezres keretbe, illetve ha nem, akkor hogyan kell elszámolni annak a dolgozónak fenti juttatását, aki 2007. február 15-én kilépett, és a munkáltatónak azt nyilatkozta, hogy az időarányos részt május, június hóban a cég számára megfizeti?

Kérdés: Kizárólag a 78/1993. Korm. rendelet szerinti munkába járás fogalma vehető figyelembe a magánszemély saját gépjárműve munkába járáshoz történő felhasználásának elemzése során? Amennyiben egy nem mozgáskorlátozott magánszemély használja a saját gépkocsiját mindennap munkába járáshoz, és Budapesten lakik, akkor a kapott költségtérítés APEH-ár x fogyasztási norma x km + 9 forint/km x km? Kinek a részére fizethető ki adómentesen a saját gépkocsi használata munkába járáshoz?

Kérdés: Mely utazásibérlet-juttatások tartoznak az adómentes béren kívüli juttatások közé, illetve a 400 ezer forintos összeghatárba abban az esetben, ha egy budaörsi székhelyű cég kifizeti a dolgozóinak a BKV-bérletet, a BKV környéki bérlet értékét, a MÁV-bérletet, a Volánbusz-bérletet, illetve a HÉV-bérlet költségét, mivel a dolgozók egy része vidékről vagy Budapest környékéről jár be dolgozni a cég budaörsi székhelyére. A cég a HÉV-, Volánbusz- és a MÁV-bérlet teljes árát megtéríti, nem csak a kormányrendeletben előírt 80 százalékot.

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?

Kérdés: Amennyiben a munkáltató kifizeti a közigazgatási határon kívülről naponta bejáróknak a helyközi utazását (bérletet), akkor azon munkavállalók, akik nem kapnak bérlettérítést, a juttatási keretük (cafeteria) terhére választhatják-e azt, hogy 9 Ft/km költségtérítést kérnek? Nem etikátlan-e az, hogy aki bérletet vesz, megkapja annak a 100 százalékát, és nem csökken a kerete, viszont aki nem bérletet vesz, hanem autóval jár be dolgozni a közigazgatási határon kívülről, csak a juttatási kerete terhére kérheti az adómentes költségtérítés kifizetését? Vagy mindez a munkáltató döntésén múlik?

Kérdés: Mire kell figyelnie, és hogyan kell dokumentálnia a kifizetést annak a munkáltatónak, amely a vidékről bejáró dolgozói részére 2006. január 1-jétől a 9 forint/km összegű költségtérítést egységesen adómentesen, valamint az e fölötti összeget munkaviszonyból származó jövedelemként fizeti ki? A dolgozók a munkarendjük miatt a tömegközlekedést nem tudják igénybe venni.

Kérdés: Egy munkavállaló a munkába járáshoz 100 százalékos helyközi bérlettérítést kap, de munkaköréből adódóan helyi bérletre is jogosult. Szeptembertől a munkavállaló az új egyesített budapesti bérlettel, valamint a kiegészítő Volánbusz-bérlettel számol el. Ez az elszámolás a munkáltató számára kevesebb költséggel jár. Elszámolható-e 100 százalékban adómentesen az új egyesített budapesti bérlet, amely Budapest közigazgatási határáig érvényes, valamint a kiegészítő Volánbusz-bérlet, hiszen együtt érvényesek, és mindkettő szükséges a munkába járáshoz?