Találati lista:
221. cikk / 2287 Japán munkavállaló kiküldetése
Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
222. cikk / 2287 Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
223. cikk / 2287 Egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségének bejelentése
Kérdés: Kell valamilyen bejelentést tennie az egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási jogviszonya létrejöttéről, vagy a tevékenység megkezdésének bejelentése elegendő?
224. cikk / 2287 Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje
Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
225. cikk / 2287 Táppénz többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munkaviszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.
226. cikk / 2287 CSED és ösztöndíj egyidejű folyósítása
Kérdés: Folyósítható egyidejűleg az ösztöndíj és a CSED annak a kismamának, aki 2018. február 1-je óta dolgozik munkaviszonyban tudományos főmunkatársként, oktató-kutató? A foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet. A munkavállaló 2024. április 6-ra várja első gyermekét, 2024. április 1-jétől CSED-et kíván igényelni, de még a várandóssága előtt megpályázott egy ösztöndíjat, amelyet elnyert, és amelynek folyósítása fedi a CSED időtartamát is. A "kutatási ösztöndíj" jogcímen folyósított díjazás szüneteltetésére vagy halasztására nincs lehetőség. Keresőtevékenységnek számít, és így kizárja a csecsemőgondozási díj folyósítását az ösztöndíj?
227. cikk / 2287 Jogviszonyok
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
228. cikk / 2287 Kata választása
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ügyvezetőként megbízási díjban nem részesül, a társaság jövedelemszerző tevékenységében személyesen nem működik közre.
229. cikk / 2287 Nyugdíjminimum összege
Kérdés: A minimálbér változásával arányosan emelkedett a nyugdíjminimum is?
230. cikk / 2287 Korhatár előtti ellátásban részesülő egészségügyi dolgozó jövedelemkiegészítése
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek egészségügyben történő foglalkoztatása esetén fizetett jövedelemkiegészítésből? A korhatár előtti ellátás folyósítását az egészségügyben történő munkavállalás esetén szüneteltetni kell, így a foglalkoztatott részére jövedelemkiegészítés kerül megállapításra, amelynek összegét úgy kell meghatározni, hogy annak a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított nettó összege nem lehet kevesebb az érintettet a szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél. Az Eütev. 16/B. §-ának (7) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem fizet társadalombiztosítási járulékot, a Tbj-tv. és a Keny-tv. azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést.
