1492 talált cikk a Szabadság kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Egy pénzügyi tanácsadó kft. alkalmazottja hamarosan szül. Munkájára és szakértelmére a társaságnak továbbra is szüksége van, ezért az anya csak a kötelező legrövidebb időt, tudomása szerint két hetet szeretne otthon tölteni. Erre az időszakra CSED-et venne igénybe, majd munkába állna.
Igényelhet ezt követően azonnal GYED-et, vagy csak GYES-re lehet jogosult? Megoldást jelenthet, ha átmenetileg a társaság egyik alvállalkozójánál létesít jogviszonyt, és a kft. ezen keresztül veszi igénybe a munkáját?

Kérdés: Egy munkavállaló első gyermekének születését 2026. szeptember 25-re várták. A dolgozó 2026. szeptember 1-jétől vette igénybe a szülési szabadságot, és ettől a naptól CSED-ben részesült. A gyermek 2026. szeptember 22-én halva született. A CSED-et ezt követően még 15 napig, 2026. október 7-ig folyósították, egy társadalombiztosítási kifizetőhelyi ügyintéző szerint azonban az ellátás ennél hosszabb ideig jár. Meddig jogosult a munkavállaló CSED-re?

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. február 2-től áll a jelenlegi munkáltatójánál munkaviszonyban, és 2026. október 6-tól súlyos betegsége miatt várhatóan hosszabb ideig keresőképtelen. Betegszabadságát már kimerítette, ezért a keresőképtelenség első napjától táppénzben részesül. Előző munkaviszonya 2024. július 8-tól 2025. december 17-ig állt fenn, 2025. november 10-től 2026. január 23-ig pedig baleseti táppénzt kapott. Az e-TB-kiskönyv adatai szerint a biztosítása 2025 februárjában 10 napig, márciusban szintén 10 napig, áprilisban és májusban 5-5 napig szünetelt. A jelenlegi munkáltatónál 2026 áprilisában 5 napig, májusban 10 napig, júniusban pedig szintén 10 napig szünetelt a biztosítása fizetés nélküli szabadság miatt. A baleseti táppénzen kívül más jogcímen nem részesült táppénzben. Mennyi ideig jogosult táppénzre, és milyen mértékű ellátás illeti meg?

Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?

Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?

Kérdés:

Egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, amelyben 2025-ben fizetés nélküli szabadságon volt. Január 31-éig GYED-ben részesült, ezt követően pedig GYES-t kapott. A közelmúltban megállapították, hogy a munkáltató a GYED-et jogalap nélkül állapította meg, mert a munkavállaló csak GYES-re lett volna jogosult. A magánszemély tájékoztatása szerint a felvett GYED-et nem kell visszafizetnie. Befolyásolja a társas vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a GYED-re való jogosultság utólagos megszűnése? Szükséges-e emiatt önellenőrzéssel módosítani a társas vállalkozás 2025. évi járulékbevallásait?

Kérdés: Mennyi ideig lehet jogosult táppénzre az a magánszemély, aki 2026. január 12-től tartós megbízási jogviszony keretében végez munkát egy cégnél havi 300.000 forint megbízási díj ellenében, és 2026. szeptember 1-jétől előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen? A foglalkoztató 2025-ben is megbízási szerződés alapján foglalkoztatta az érintettet, havonta változó összegű díjazással. Emiatt a magánszemély nem minden hónapban minősült biztosítottnak, mert a járulékalapot képező jövedelme egyes hónapokban nem érte el a minimálbér 30 százalékát. A megbízottnak 2025 előtt nem volt biztosítási jogviszonya.

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 13-án, a munka befejezése előtt üzemi balesetet szenvedett. A balesetet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismerte el. A munkavállaló ezt követően két hétig kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Mivel január 13-ára a teljes munkabérét megkapta, a társadalombiztosítási kifizetőhely január 14-től folyósít részére baleseti táppénzt. A 2026. augusztus 24-től kiállított orvosi igazoláson azonban a keresőképtelenség kódja „1”-esről „8”-asra változott. Továbbra is baleseti táppénzt kell folyósítani a korábban megállapított napi alap figyelembevételével, vagy az általános szabályok szerint új táppénzalapot kell megállapítani?

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető kormánytisztviselő igénybe vett többletszabadsága miatt keletkezett tartozását nem tartalmazta a foglalkoztatói (közszolgálati) igazolás. Visszakövetelhető a túlfizetett szabadság annak ellenére, hogy a foglalkoztatott ebben a formában erről nem értesült?

Kérdés: Elmehet fizetés nélküli szabadságra egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, ha a társaságnak rajta kívül további két, önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező ügyvezetője is van? Az érintett ügyvezető saját jogú nyugdíjas, a társasági szerződés pedig rögzíti, hogy a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszonyban látja el. Amennyiben fizetés nélküli szabadságra mehet, szükséges emiatt módosítani a társasági szerződést?