Előzetes letartóztatásban lévő munkavállaló

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha továbbra is számfejti az alapbért annak a munkavállalónak a részére, aki előzetes letartóztatásba került? A munkáltató tudomása szerint az előzetes letartóztatás időszakában a biztosítás folyamatosan fennáll, ezért a járulékok levonásra kerülnek minden kifizetésből.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának d) pontja értelmében szünetel a biztosítás– a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Kérhetik a rendkívüli munkavégzés pénzben történő kifizetését az Eszj-tv. hatálya alá tartozó, védőnő munkakörben, hétfőtől péntekig általános munkarendben dolgozó munkavállalók, akiket sokszor hétvégén is munkavégzésre köteleznek annak érdekében, hogy a kismamák hazaengedése előtt minden adatot egyeztessenek? A munkavállalók ezekben az esetekben egy szabadnapot kapnak a hétvégi munkavégzés ellenében.
Részlet a válaszából: […] ...a felek megállapodása alapján. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bekezdés].A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Alapbér

Kérdés: Megfelel a jogszabálynak, ha a munkavállaló szerződés szerinti bruttó alapbére nem éri el a kötelező minimálbért, azaz 2026-ban a havi 322.800 forintot, de a különböző pótlékokkal igen, és meg is haladja azt?
Részlet a válaszából: […] ...január elsejétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege 322.800 Ft/hó (426/2025. Korm. rendelet).Az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy alapbérként legalább a 153. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Év végi bónusz feltételei

Kérdés:

Jogszerűen kötheti ki a munkáltató, hogy év végén csak az kap bónuszt, aki hetente meghatározott időt bent tölt az irodában, de van olyan munkavállalója, aki a munkaszerződése szerint 100 százalékban távmunkában dolgozik? Hogyan kell eljárni ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...tekinti. Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint „A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében”. Az Mt. kógens rendszere szerint a távmunkavégzésről a munkaszerződésben kell megállapodni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabére

Kérdés: Kötelező a munkáltatónak megemelnie a munkavállaló munkabérét egy napra is abban az esetben, amennyiben a GYES lejárta után 2025. december 31-én lép újra munkába a munkavállaló, és erre a napra szabadságot vesz ki, vagy elég 2026. január 1-jével? A fizetés nélküli szabadság 2025. december 30-ig járt a dolgozónak.
Részlet a válaszából: […] ...Ilyenek hiányában a munkáltatónál megvalósult tényleges átlagos bérfejlesztést kell figyelembe venni.A jogszabály nem kizárólag az alapbér emelését írja elő, hanem általánosságban a munkabér növelését követeli meg. Így abban az esetben is el kell végezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Bérpótlék ünnepnapokon

Kérdés:

Jogosult lesz bérpótlékra, és ha igen, akkor milyen mértékben az a call centeres munkakörben dolgozó munkavállaló, aki külföldi munkáltató részére otthonában végezhető munkakörben végez munkát, munkája során nagyszámú külföldről érkező bejövő hívást fogad, amelyek indokolják, hogy október 23-án az állami ünnepen is dolgozni fog?

Részlet a válaszából: […] ...történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. A bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjára vonatkozó szabályozás abszolút diszpozitív, a kollektív szerződés kedvezőbb vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.

Védett korú munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés:

Köthet a munkáltató olyan, munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást a munkavállalóival, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő 2–5 évre felmenti az érintett dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (vagy jelentősen lecsökkenti az elvégzendő munkaköri feladatokat, amelynek eredménye az, hogy nem történik a munkavállaló oldalán munkavégzés), miközben a munkavállaló az alapbérére változatlanul jogosult marad? Ez tulajdonképpen egy nyugdíj-megállapodás (early pension arrangement) lenne a munkavállaló és a munkáltató között. Érvényes lehet egy ilyen megállapodás, tekintettel arra, hogy az érintett időszak jelentősen meghaladná az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti 6 hónapot? Van valamilyen alternatív megoldás az ilyen helyzetek kezelésére, mivel az ilyen megállapodások kizárólagos célja, hogy a munkavállalót ne érje hátrány amiatt, hogy védett korban szűnik meg a munkaviszonya? Megfelelő alternatíva lehet ebben az esetben a szolgálati idő megvásárlása a Tbj-tv. 48. §-a alapján?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem ismeri az ún. „early pension arrangement” konstrukciót, amelyben a munkavállaló akár 2–5 évig munkavégzés nélkül, teljes bérrel lenne foglalkoztatva. Álláspontunk szerint ez a konstrukció a joggal való visszaélés gyanúját keltheti, különösen, ha nem áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Ünnepnapi pótlék az év minden napján működő munkáltatónál

Kérdés: Az alapbéren felül jár a 100 százalékos ünnepnapi pótlék a rendes munkaidőben beosztott és munkát végző uszodamesternek húsvét-, illetve pünkösdvasárnapon annak ellenére, hogy az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése nem sorolja fel munkaszüneti napként ezeket a napokat? A munkáltató egy rendeltetése folytán az év minden napján (kivéve november 1., december 24. délutánja, valamint karácsony első és második napja) működő gyógy- és strandfürdő, amelynek uszodamesterei 12 órás beosztásban dolgoznak. Két 12 órás munkanapot két pihenőnap követ.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 102. §-ának (1) bekezdése taxatíve felsorolja a munkaszüneti napokat az alábbiak szerint: munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Fontos megjegyezni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.
Kapcsolódó címke:

Letiltás részmunkaidős munkabérből

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, akinek több letiltása is van folyamatban (egyik sem gyermektartás), de a havi nettó alapbére nem éri el a minimálbér 60 százalékát? Teljesíthető a letiltás a nettó bére 60 százalékáig, vagy ebben az esetben nem teljesíthető a végrehajtás?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes munkabérrész, mint a munkabér védelmének alapvetése, a munkajog és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...14.1. pontja alapján – a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét jelenti.A garantált bérminimumot – az ugyanezen szakasz 14.2. pontja értelmében – csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.
1
2
3
30