31 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] vállalkozónak minősül, vagy legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesít. Ezekben az esetekben ugyanis a Kata-tv. 2. §-ának 2. pontjában foglaltak szerint e jogszabály alkalmazásában „nem főfoglalkozású” egyéni vállalkozónak minősül, és nem választhatja ezt az adózási módot.Tehát, amennyiben az érintett a társaságnak ügyvezetője, akkor azt heti 36 órásnál[…]

Részlet a válaszából: […] kérelmező esetében nem releváns.A Tny-tv. 43. §-ának (2) bekezdése értelmében a szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylőa) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával, vagyb) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagyc) egyéb hitelt érdemlő módonbizonyítja.Ez utóbbi egyéb hitelt érdemlő bizonyítási módok közé tartozik a tanúnyilatkozatok révén történő bizonyítás is.Ugyanakkor az előzőekben említett szakasz (3) bekezdése rögzíti, hogy nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak vagy jogutódjának– az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal – így különösen a Tbj-tv. 75. §-ának (2) bekezdése vagy 77. §-ának (5) bekezdése szerinti foglalkoztatói[…]

Részlet a válaszából: […] tartalmaznia kell a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.Mindehhez a jogszabályi hely (3) bekezdése annyit fűz, hogy igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, ha az a foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.Ezen előírás tehát mindössze azt a feladatot rója a munkáltatóra, hogy a munkavállalót a foglalkoztatónak nyilvántartásba kell vennie, illetve a munkavégzésre vonatkozóan mindkét félnek szerződéssel kell rendelkeznie.A Tbj-tv. 66. §-ának (4) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a foglalkoztató (vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába való bejelentésre kötelezett más személy/szerv)– legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve– a biztosított vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy kérésére három munkanapon belülköteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított, illetve az egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra jogosult[…]

Részlet a válaszából: […] 883/2004/EK rendelet alkalmazásával kell megállapítani, amely alapján a többes biztosítás kizárt.Az utóbb létesített jogviszonnyal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségeket alapvetően az határozza meg, hogy az érintettre a korábbi munkaviszonya – tehát a főállása alapján – hol terjed ki a biztosítás. Amennyiben Angliában (mert ott kerül sor a munkavégzésre), és ezt az angol biztosító által kiállított A1-es igazolással bizonyítja, akkor ez újabb jogviszonya alapján is Angliában lesz biztosított. Ebből következően őt Magyarországon biztosítottként bejelenteni nem kell, munkabérét idehaza társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó nem terheli. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy magyarországi jogviszonya mentes a társadalombiztosítási kötelezettségek alól, hanem csak azt, hogy e kötelezettségeknek Angliában az angol szabályok szerint[…]

Részlet a válaszából: […] szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.”Az Mt. 11/A. §-ának (1)–(5) bekezdései alapján tehát a munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. Ennek jogalapja a munkáltató GDPR 6. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti jogos érdeke. Az ellenőrzés alapja, hogy a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön vagy információtechnológiai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be. Amennyiben eltérő megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között nincsen, úgy minden, az eszközön tárolt adat a munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül. Az ellenőrzési jogosultság szempontjából munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül minden olyan adat, amely a munkaviszony teljesítése érdekében történik, és a korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges. Amennyiben a munkavállaló az eltérő megállapodás hiányában az eszközökön mégis magáncélú személyes adatait (pl.: családi fotók, telefonkönyvek, saját adatbázisok stb.) tárolja, úgy a munkáltató a számítógép ellenőrzése, archiválás, illetve rendszergazdai tevékenység során ezeket az adatokat is megismerheti.A munkáltató a tulajdonában álló minden eszközt ellenőrizhet, a fokozatosság elvének betartásával, valamint a munkavállaló jelenlétének biztosításával. Mit jelent ez?A munkáltató köteles az ellenőrzés tényéről az ellenőrzés céljával összefüggően tájékoztatni az ellenőrzéssel érintett munkavállalót. A technikai ellenőrzést az informatikus/rendszergazda végezheti alkalmi vizsgálatok lefolytatásával, de akár a munkáltató bármely munkavállalója által kérelmezhető, amennyiben a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztető folyamat valószínűsíthető.A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) gyakorlata következetes, miszerint a munkáltató csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartást ellenőrizheti, és nem sértheti a munkavállaló magánszféráját.NAIH/2019/769/ (előzmény: NAIH/2018/5997/H.) – Munkavállaló munkaeszközeinek ellenőrzése. Ez az egyik legfontosabb ügy a munkáltatói IT-ellenőrzés körében; a hatóság az e-mail-fiók és számítástechnikai eszközök ellenőrzését vizsgálta, és hangsúlyozta az előzetes tájékoztatás, a tisztességesség és a megfelelő belső szabályozás szükségességét.NAIH/2019/51/11 (előzmény: NAIH/2018/4986/H.) – Volt munkavállaló e-mail-fiókjai archivált tartalmának tárolása és azokban történő dokumentumkeresés. A hatóság jogellenesnek találta a magánlevelezések archívumban tartását és a megfelelő jogalap, illetve tájékoztatás nélküli dokumentumkeresést.A kamerák alkalmazása továbbra is az Mt. 11/A. §-a és a GDPR Rendelet szigorú feltételeihez kötött.A kamerás megfigyelés alkalmazása szigorú jogi keretek között mozog. A munkáltató kizárólag olyan területeken helyezhet el kamerát, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a munkavégzéshez vagy a vagyonvédelemhez; a megfigyelés nem terjedhet ki a munkavállalók magánszféráját érintő helyiségekre. Ennek megfelelően az olyan területek, mint az öltözők, mosdók, pihenőhelyiségek vagy étkezők a jogszabály erejénél fogva a kamerás ellenőrzés köréből teljes mértékben kizártak.A kamerarendszer nem szolgálhat a munkavállalók teljesítményének elsődleges értékelésére sem. A hatósági gyakorlat következetesen kimondja, hogy a folyamatos vizuális megfigyelés alkalmatlan és aránytalan eszköz lenne a munkateljesítmény mérésére, ezért ilyen célból nem alkalmazható.Hangrögzítésre pedig csak kivételes, különösen indokolt esetben kerülhet sor, amikor a cél más módon nem érhető el, és a munkáltató képes bizonyítani a szükségesség és arányosság fennállását. A hangfelvétel a kamerás megfigyelés egyik leginvazívabb formája, ezért a NAIH ezt a gyakorlatot szigorúan vizsgálja.A hatósági ellenőrzések során visszatérően felmerülő probléma a szükségtelenül hosszú megőrzési idő alkalmazása, amelyet a NAIH rendszerint aránytalannak minősít. Gyakori hiányosság továbbá a nem kellően részletes vagy[…]

Részlet a válaszából: […] belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt összeghatár figyelembevételével – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani. Ezen jogszabály ismeretében nagyon relevánsnak tűnik a kérdés, hiszen honnan is tudhatná a kifizetőhely, hogy egybeszámítás esetén mennyi az ellátás összege, ha nincs tudomása a másik biztosítási jogviszony alapján folyósított összegről. Ezt a problémát oldja fel az Eb-tv. 63. §-a, amelynek értelmében, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére, annak a gyermekgondozási díj, illetve az örökbefogadói díj (amelyre nagyrészt a GYED szabályait kell alkalmazni) iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.Több biztosítási jogviszonnyal rendelkező biztosított esetében tehát a kifizetőhely GYED-et és ÖFD-t nem állapíthat meg, és nem is folyósíthat.Ilyen esetekben a kifizetőhelyet[…]

Részlet a válaszából: […] munkát végez társas vállalkozóként, akkor havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum) alapulvételével járulék fizetésére kötelezett.A minimumalap vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy az érintett csak napi 4 órában folytathat keresőtevékenységet. A munkaidő a társas vállalkozói jogviszony vonatkozásában nem értelmezhető, a GYOD-ra vonatkozó munkaidőkorlát betartása lényegében az igénylő nyilatkozatán alapul.A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy amennyiben a kérdésben említett[…]

Részlet a válaszából: […] irányadó időszak a 2025. január 1-től 2026. február 28-ig terjedő időtartam. Számítási időszak nincs, mivel az érintett dolgozó nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel.A táppénz alapját ezért az Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megállapítani, azaz a szerződés szerinti bére alapján. A táppénz alapja így napi 15.000 forint lesz (450.000/30 = 15.000). Jelen esetben azért nincs a dolgozónak 180 naptári napi jövedelme, mert több mint 180 napig gyermekgondozási díjban részesült. Ez az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján azt eredményezi, hogy[…]

Részlet a válaszából: […] biztosított a korábbi (első) baleseti táppénzre való jogosultsága megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi balesetből, s abban a jogviszonyában, ahol a baleset érte, ismét keresőképtelenné válik, a baleseti táppénzének az összege a korábbinál kevesebb nem lehet. Ezt a kedvezményszabályt azonban nem lehet alkalmazni a jelenlegi esetben, mivel az üzemi baleset a biztosított korábbi jogviszonyában történt. Ettől függetlenül baleseti táppénzre természetesen jogosult. Ha a biztosított úgy véli, hogy a megszűnt jogviszonyából elért keresete figyelembevételével kedvezőbb lenne a baleseti táppénzének az összege, az első utalás esetén az ellátás kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti[…]

Részlet a válaszából: […] jövedelemmel rendelkezik. Ezt követően már csak a jövedelem rendszerességének kell egy pontos meghatározása. Ezt a törvény 4. §-ának j) pontjában találhatjuk meg. Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. A kérdésből sem a foglalkoztatás minősége, sem időtartama, illetőleg a belőle szerzett jövedelem összege nem derül ki. Amennyiben a fiatal felnőtt jövedelmének mértéke vagy a folyamatos foglalkoztatás hossza a jogszabályban előírtakat nem éri el, abban az esetben a családi pótlék szünetelés nélküli tovább folyósítása előtt nincs akadály. Általánosságban tehát, amennyiben a munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó díjazás három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér összegét, az ellátást a negyedik hónaptól szüneteltetni kell. Érdekes kérdés lehet az, ha a 18. életévét betöltött személy jövedelme egyszerűsített foglalkoztatás keretében 3 hónapon keresztül meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét, akkor folyósítható-e tovább az ellátás, vagy a szüneteltetésnek van helye? Az egyszerűsített foglalkoztatásról az Efo-tv. szól. E törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., a Szocho-tv. és a Tbj-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A személyijövedelemadó-, szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, és az alkalmi munka eseteiben ettől eltérő szabályozás az irányadó, melyeket az alábbiakban részletezünk. Ezekben az esetekben az említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. Ebből a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első[…]