94 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár [Eb-tv. 42/B. § (1) bekezdés].Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár [Eb-tv. 42/B. § (1a) bekezdés].Fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek megállapítását követően a GYED időtartama meghatározott, csak a törvényben foglalt kivétellel szüntethető meg annak folyósítása. Az Eb-tv. 42/C. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mikor nem jár gyermekgondozási díj, azonban a feltételek között a törvény nem rendelkezik a munkaviszony megszűnéséről/megszüntetéséről, illetve munkaviszony fenntartásának szükségességéről a GYED-folyósítás ideje alatt. Így a munkaviszony megszűnése/megszüntetése nincs kihatással a GYED további folyósítására.Az Mt. 65. §-a (3) bekezdésének e) pontja kimondja, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg. Azonban nem tartozik a tilalom alá a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés. Erre tekintettel, a munkaviszony ezen időtartam alatt közös megegyezéssel megszüntethető.Hátrányként említhető a munkaviszony megszűnésének/megszüntetésének eredménye, hogy a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti – kifizetőhely, illetve egészségbiztosító – szerv folyósítja a már megállapított ellátást.Amennyiben a gyermekgondozási díjat a kormányhivatal állapította meg, a biztosítási jogviszony megszűnését követően is a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja tovább az ellátást. Pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos igények érvényesítéséről az Eb-tv. 61.[…]

Részlet a válaszából: […] megfizetni.Felhívjuk a figyelmet, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből – a feltételek megléte esetén – érvényesítheti a 30 év alatti anyák kedvezményét, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, illetve a családi kedvezményt.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen adózási módot választott.Az átalányadózó egyéni vállalkozó tehát biztosított, amin az sem változtat, hogy rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal. Biztosítottként a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése alapján kell megállapítania a járulékalapot képező jövedelmét, a Tbj-tv. 42. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Nem mindegy azonban, hogy mi minősül járulékalapnak. A jogszabály szerint az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.Felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény a személyijövedelemadó-köteles jövedelmet tekinti járulékalapnak, ami azt jelenti, hogy az adómentes rész után a társadalombiztosítási járulékot sem kell megfizetni.Az általános szabályok szerint a biztosított egyéni vállalkozónak a minimálbér után akkor is meg kell fizetnie a járulékot, ha a tényleges jövedelme ennél kevesebb, vagy akár nulla. Itt lesz jelentősége azonban a heti 40 órás munkaviszonynak. A Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis kizárólag a tényleges járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni a járulékot – többek között – akkor, ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Jelen esetben erről van szó, tehát a járulék alapja kizárólag a tényleges jövedelem.A Szocho-tv. hasonlóan rendelkezik a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításáról a 6. § (2) bekezdésében, valamint a 8. § (3), illetve a 9. § (5) bekezdésében.Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára kell megfizetni (számlaszám: 10032000-06056353).[…]

Részlet a válaszából: […] ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szereztek, ez az elvárás harminc évre módosul. Ez azt jelenti, hogy a 40 év jogosultsági időből általában nyolc, illetve tíz évet lehet gyermekneveléshez kapcsolódó támogatásokkal lefedni.Amennyiben az érintett saját háztartásában öt gyermeket nevelt fel, a 32, illetőleg a 30 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő mértéke egy évvel mérséklődik. Minden további gyermek után újabb egy-egy év kedvezmény jár, de összesen maximum hét évvel rövidíthető le ilyen címen a negyvenéves keret.Fontos hangsúlyozni, hogy a „jogosultsági idő” fogalma szűkebb, mint az öregségi nyugdíjnál megszokott szolgálati idő. Nem számítható be például a tanulmányi idő, a munkanélküli-segély folyósítása, a megállapodáson alapuló járulékfizetés vagy a passzív táppénz időszaka sem. Bár a jogosultság megszerzéséhez nem járulnak hozzá, ezek az évek nem vesznek el, a nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe veszik őket.A nyugdíjazásnál általános érvényű szabály, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésével, vagy – a Nők 40 esetében – a szükséges jogosultsági idő megszerzésével nem lesz senki sem nyugdíjas. A nyugellátás megállapítása kérelemre történik, azt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni. Az igényt személyesen az illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán, postán a címzett kormányhivatal nevével és a[…]

Részlet a válaszából: […] kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdőnapján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja a fentiek alapján meghatározott összeg harmincadrésze, az álláskeresési járadék napi összege pedig az ilyen módon meghatározott[…]

Részlet a válaszából: […] megállapítani, ha a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát. Ehhez kapcsolódóan a megyei/fővárosi kormányhivatal az elmúlt 12 hónap és a következő 12 hónap várható magyarországi, illetve más tagállambeli tevékenységét vizsgálja, méri össze.Az A1-es igazolás a szociális biztonsági rendszerek uniós koordinációjának egyik kulcsintézménye, amely annak igazolására szolgál, hogy a munkavállaló – határon átnyúló munkavégzés esetén – mely tagállam társadalombiztosítási jogszabályainak hatálya alá tartozik. Jogalapját elsősorban az 883/2004/EK rendelet, valamint annak végrehajtási rendelete, a 987/2009/EK rendelet adja. A 883/2004/EK rendelet 11. cikke rögzíti a korábban is említett főszabályt, amely szerint a munkavállaló abban a tagállamban biztosított, ahol a munkát ténylegesen végzi. Amennyiben azonban a munkavállaló ideiglenesen más tagállamban végez tevékenységet – például kiküldetés vagy több tagállamban történő munkavégzés esetén –, szükségessé válik annak hivatalos igazolása, hogy továbbra is az eredeti állam társadalombiztosítási rendszerében marad biztosított. Ezt a funkciót tölti be az A1-es igazolás.Az A1-es igazolás tehát nem keletkeztet jogot, hanem deklaratív jelleggel tanúsítja az alkalmazandó jogot. A 987/2009/EK rendelet 19. cikke alapján az illetékes intézmény – Magyarországon a kormányhivatal – kérelemre állítja ki az igazolást. Az A1-es dokumentum kötelező erővel bír a többi tagállam intézményeire nézve mindaddig, amíg azt a kiállító állam vissza nem vonja vagy érvénytelennek nem nyilvánítja.Különös jelentősége van az A1-es igazolásnak több tagállamban végzett munka (883/2004/EK rendelet 13. cikk) esetén. Utóbbi esetben vizsgálni kell, hogy a munkavállaló a lakóhely szerinti tagállamban végzi-e tevékenységének „jelentős részét”, amelyet a végrehajtási rendelet 14. cikke konkretizál, jellemzően a munkaidő vagy a díjazás legalább 25 százalékában meghatározva. Az A1-es igazolás gyakorlati jelentősége abban áll, hogy megelőzi a kettős járulékfizetést, egyértelműsíti a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeit, valamint ellenőrzések során bizonyítja a jogszerű biztosítási státuszt. Ennek hiányában fennállhat annak kockázata, hogy a fogadó állam saját jogszabályai alapján állapít meg járulékfizetési kötelezettséget, ami jogvitákhoz és többletterhekhez vezethet. Az A1-es igazolás ezért a határon átnyúló munkavégzés egyik legfontosabb adminisztratív garanciája az uniós társadalombiztosítási koordináció rendszerében.2025. január 23-án hozott ítéletében (C-421/23. sz. ügy) az Európai Unió Bírósága (EUB) fontos pontosításokat tett az uniós társadalombiztosítási rendeletek alkalmazásával kapcsolatban, különös tekintettel a kiküldött munkavállalókra és az A1-es igazolások hitelességére.A C-421/23. sz. ügy büntetőeljárásból indult Belgiumban egy portugál vállalkozó ellen, aki 2012 és 2017 között 650 portugál munkavállalót foglalkoztatott belga építkezéseken. A munkavállalók olyan A1-es igazolásokkal rendelkeztek, amelyeket nem az illetékes portugál társadalombiztosítási intézmény állított ki. Miután a belga társadalombiztosítási hatóságok megállapították, hogy az A1-es igazolások csalárd módon kerültek kiállításra, a belga bíróság a portugál munkáltatót bűnösnek találta a társadalombiztosítási járulékfizetéssel kapcsolatos csalás, valamint hamis okiratok felhasználása miatt. Az ügy ezt követően a fellebbviteli bíróság elé került, amely több fontos kérdésben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett az Európai Unió Bírósága elé.Az Európai Unió Bírósága rögzítette, hogy a 883/2004/EK rendelet a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról akkor is alkalmazandó, ha az A1-es igazolásokról utóbb megállapítják, hogy azokat csalárd módon szerezték meg, mivel a rendelet biztosítja, hogy a munkavállaló egy adott időpontban kizárólag egy tagállam szociális biztonsági jogszabályainak hatálya alá tartozzon, ezáltal megelőzve a jogbizonytalanságot.[…]

Részlet a válaszából: […] állítson ki és bevétele legyen. Vállalkozói kivétet ugyan nem számolhat el, de jelen esetben átalányadózóról van szó.A táppénzfolyósítás tartama alatt mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, ugyanakkor a keletkező járulékalap (szja-köteles jövedelem) után az általános[…]

Részlet a válaszából: […] és alkalmas valamennyi jogügylet. Az automatikus átszállás elve a változás időpontjában a gazdasági egység feletti irányítás megszerzése. Munkajogi szempontból akkor minősülhet jogutódlásnak, ha a gazdasági egység a jogutódlást követően megőrzi identitását.Az Európai Bíróság alkalmazott joggyakorlata – Spijkers-kritériumok – szerinti feltételrendszer az ingó és ingatlan vagyontárgyak átadása és átvétele, immateriális javak átvétele. Munkavállalók, vagy legalább a munkavállalók jelentős részének további foglalkoztatása. A tevékenység gyakorlásának egyezősége, vagy legalább hasonlósága és az ügyfélkör átvétele. Az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át.A megfogalmazott kérdéssel szemléltetett esetben a munkaviszony átszállása nem a törvény erejénél fogva következik be, hanem a felek jognyilatkozatán alapul.A megállapodási szerződés szerint konszenzuális, munkáltatói és munkavállalói vállaláson alapul, ezért a korábbi jogviszony zárása és új jogviszony létesítése történik. A szerzett jogok megtartása ezért konkretizált és korlátozott.A keresőképtelenség tartamára a biztosítottnak járó táppénz szempontjából valóban nem közömbös, hogy számára alkalmazható-e az Eb-tv. végrehajtására kiadott kormányrendelet 28. §-ának (5) bekezdése, mely szerint az Eb-tv. 39/A. §-a (1) bekezdésének, 42. §-a (4b) bekezdésének, 42/D. §-a (6) bekezdésének és 48. §-a (8) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan vagy jogszabály szerint átalakult jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Törvény szerinti jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdőnapja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdőnapjával.2026. január 1. napjával az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony kizárólagossága megszűnt, mert az Eb-tv. 39/A. §-ának 1a) pontja alapján az ügyfélnek az érdemi döntés véglegessé[…]

Részlet a válaszából: […] óra helyett 300 óra is lehet, ezt meghaladóan pedig szintén a felek írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb további 100 óra rendelhető el [Mt. 135. § (3) bekezdés].Az Mt. 143. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy a munkavállalónak a munkaidő-beosztása szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben végzett munkáért ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár, munkaviszonyra vonatkozó szabály (munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak az Mt. 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata) vagy a felek megállapodása alapján. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (2) bekezdés].A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót szintén száz százalék bérpótlék illeti meg.Ha a munkavállalónak a rendkívüli munkaidőért szabadidő jár, akkor azzal kapcsolatban a szabály az, hogy az nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár [Mt. 143. § (3) bekezdés].Ha az Mt. rendelkezéseit vesszük alapul,[…]

Részlet a válaszából: […] a vállalkozót, akkor e jogviszonyában egyáltalán nem kellett társadalombiztosítási járulékot fizetnie.Főszabály szerint a minimumjárulék terhére nem érvényesíthet az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt. Ugyanakkor ez alól kivételt jelent az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki az e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesítheti a kedvezményt.Tehát, ha kérdésben említett vállalkozó[…]

Részlet a válaszából: […] megszüntette; továbbá– a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a 6. § szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt).Tehát a kérdésben említett munkavállaló biztosítása szünetel, amit a foglalkoztatónak a 08E jelű nyomtatványon be kell jelentenie.Ami az erre az időszakra fizetendő esetleges munkabért illeti: a Tbj-tv. 31. §-a szerint a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló[…]