EGT-állampolgár közterhei

Kérdés: Önellenőrzést kell benyújtania a NAV-hoz a munkáltatónak, vagy az AJK „Bejelentés az adó és járulékkülönbözet elszámolásáról” elnevezésű nyomtatványt kell használni az alábbi esetben? A magyarországi munkáltató egy holland állampolgárt foglalkoztat munkaviszonyban már több éve, akinek Hollandiában is van foglalkoztatója. Korábban a dolgozónak a holland egészségbiztosító A1-es igazolást állított ki, mely 2025. október 15-éig volt érvényes. Azt követően a dolgozó többszöri felhívásra sem hozott A1-es igazolást, így ennek hiányában a magyar munkáltató járulékot vont tőle. A dolgozó viszont most 2026. áprilisban leadta az újabb A1-es igazolást, melynek érvényessége 2025. október 16-ától szól.
Részlet a válaszából: […] visszaigényelhető és visszafizethető a munkavállalónak), hiszen a probléma nemcsak a társadalombiztosítási járulékot, hanem az érintett biztosítási idejét, valamint a szociális hozzájárulási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Harmadik országbeli állampolgár szja-kedvezménye

Kérdés: Vissza tudja igényelni a 25 év alatti fiatalok kedvezménye címén járó összeget a 2025. évi adóbevallásban egy Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik magyar adó- és tajszámmal? Az Szja-tv. 29/F. §-ának (6) bekezdése szerint 2025. január 1-jétől a kedvezményt kizárólag az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik, a munkavállaló viszont azt az információt kapta az adóhivatalnál, hogy az szja-kedvezmény igénybevételénél nem az állampolgárság, hanem az adóügyi illetékesség számít.
Részlet a válaszából: […] állampolgáraként, valamint Magyarországgal határos, nem EGT állam állampolgáraként érvényesítheti.A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár az Szja-tv. illetőségi szabályai alapján belföldi illetőségű magánszemélynek (Szja-tv. 3. § 2. pont) minősül. Amennyiben azonban a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy bármely 12 hónapos időszakban kevesebb mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén, külföldi illetőségű magánszemélynek (Szja-tv. 3. § 3. pont) minősül.A belföldi illetőségű magánszemélyt teljes körű adókötelezettség, míg a külföldi illetőségű magánszemélyt korlátozott adókötelezettség terheli [Szja-tv. 2. § (4) bekezdés]. A külföldi illetőségű magánszemély adókedvezményt kizárólag akkor érvényesíthet, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés kifejezetten lehetővé teszi.Az Szja-tv. a belföldi illetőségű magánszemélyek kedvezményre való jogosultságát általános jelleggel nem korlátozza, míg a külföldi illetőségű magánszemélyek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Családi kedvezmény

Kérdés: Havonta 133.340 forint vagy 266.680 forint összegű családi adókedvezményt vehet igénybe 2026-ban a 18. életévét betöltött, családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély (vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója), ha önálló keresete nincs?
Részlet a válaszából: […] jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 133.340 forint, kettő eltartott esetén 266.660 forint, három és minden további eltartott esetén 440.000 forint.A családi pótlékra saját jogán jogosult személy, illetve a rokkantsági járadékban részesülő személy kedvezményezett eltartottnak minősül. A kedvezmény összege a kedvezményezett eltartottak számával arányosan nő, így például, ha a rokkantsági járadékban részesülő személy a gyermeke után is jogosult családi kedvezményre, a kedvezmény összege magasabb lesz.Emelt összegű kedvezmény jár, ha a kedvezményezett eltartott a Cst. szerint tartósan betegnek vagy súlyosan fogyatékosnak minősül. Ebben az esetben a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként és eltartottanként további 133.340 forinttal növekszik. Súlyosan fogyatékosnak minősül az a személy is, aki magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.A Cst. 4. §-a f) pontjának fb) alpontja szerint a törvény alkalmazásában tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a tizen-nyolc évesnél idősebb személy is, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.A Cst. 7. §-ának (2) bekezdése szerint saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy attól az időponttól, hogy az iskoláztatási támogatásra jogosultság megszűnik. Ezt azt jelenti, hogy a felnőttként családi pótlékra jogosult személy a Cst. szabályai szerint minősül tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek, ezzel megfelelve az Szja-tv. szerinti tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy fogalmának is. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyek, ha saját jogon családi pótlékra jogosultak – ideértve azt az esetet is, ha családi pótlék helyett fogyatékossági támogatást kapnak –, a családi kedvezményt emelt összegben vehetik igénybe.Rokkantsági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Egészségügyi ellátás külföldi távmunkavégzés esetén

Kérdés: Hogyan tudja Romániában igénybe venni az egészségügyi ellátásokat (pl. háziorvosi rendelés) egy magyarországi munkáltató részére Romániában távmunkát végző személy, akinek az esetében – a NEAK által kiállított A1-es alapján – Magyarország az illetékes tb-joghatóság? Tehát az egyik EGT-országban biztosított, a másikban pedig dolgozik és tartózkodik.
Részlet a válaszából: […] felületeken, és amelynek igénylése is lényegesen egyszerűbb.A kártya birtokosai a magyar egészségbiztosítás terhére vehetnek igénybe orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat az Unió egy másik tagállamában, tehát tulajdonképpen egy ideiglenes tartózkodás esetére biztosítja az ún. sürgősségi ellátásokhoz való hozzáférést.A kártyát az „Igénylőlap Európai Egészségbiztosítási Kártyához” elnevezésű nyomtatványon beadott kérelemre a kormányhivatal, a kormányablak, valamint a NEAK adja ki a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek részére.A kártya személyesen vagy meghatalmazott útján, továbbá postai úton, valamint ügyfélkapun (magyarorszag.hu) keresztül is igényelhető.A kártya alapvetően az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság végéig, de legfeljebb a kiállítástól számított 120 hónapig érvényes.Abban az esetben, ha a kártyabirtokos magyarországi egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a kártyán feltüntetett érvényességi idő alatt megszűnik, a kártyát haladéktalanul vissza kell szolgáltatni az azt kiállító kormányhivatalnak.Jogosultság nélkül egy másik tagállamban igénybe vett egészségügyi szolgáltatások költségeiért a szolgáltatás igénybe vevője viseli a felelősséget.Ahogyan azt már fentebb is írtuk, a kártya birtokában egy másik tagállamban a magyar egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek az adott tagállamban való tartózkodás során orvosilag szükségessé válnak.A szolgáltatás orvosilag szükséges jellegét a kezelőorvos bírálja el, ennek megfelelően a kártyával közvetlenül az adott tagállam társadalombiztosítási/egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóhoz kell fordulni. Az egészségügyi szolgáltatónak úgy kell ellátnia a magyar biztosítottat, mintha az adott tagállamban lenne biztosított.Ez egyben azt is jelenti, hogy:– a kártyát csak az adott állam társadalombiztosítási szervével szerződött szolgáltató fogadja el,– az adott állam társadalombiztosítása/egészségügyi szolgáltatója által nyújtható ellátások igénybevétele esetén, és– az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendő önrészekre/kötelező hozzájárulásokra a kártya nem nyújt fedezetet.Romániában az Európai Egészségbiztosítási Kártyát a Román Nemzeti Egészségbiztosítási Intézettel (Casa Na ț ional ă de Asigur ă ri de S ă n ă tate – www.cnas.ro) szerződött egészségügyi szolgáltatónál kell bemutatni. A szerződött szolgáltatókról a Román Egészségbiztosítási Intézet illetékes megyei hivatala nyújt felvilágosítást.Amennyiben a romániai tartózkodás során ellátás válik szükségessé, és a körülmények lehetővé teszik, az alapellátást nyújtó orvosnál (medicul de familie) kell jelentkezni.Szakorvosi, illetve kórházi ellátásra az általános orvos ad beutalót, de sürgős esetben közvetlenül lehet a romániai kórházakhoz fordulni. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele a szerződött szolgáltatóknál – a fogászati ellátás kivételével – alapesetben ingyenes, amennyiben a biztosított bemutatja az Európai Egészségbiztosítási Kártyát. A mentésért és elsősegélyért azonban bizonyos esetekben külön díjat kell fizetni.A romániai orvos által felírt gyógyszerek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Figyelembe vehető 1 fővel csökkentő tételként a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó egy rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kft.-nél, ahol 30 fő munkavállaló dolgozik alkalmazotti jogviszonyban, valamint 2 fő személyesen közreműködő társas vállalkozó, akik a tevékenységüket havi 500 ezer forintért végzik, és az egyik társas vállalkozói jogviszonyban tevékenységet végző személy megváltozott munkaképességűvé válik, rokkantsági ellátást állapítanak meg részére? A tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám tehát 32 fő, azaz 1,6 fő után kellene rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A NAV által adott telefonos tájékoztatás alapján, amennyiben az illető beleszámít az átlagos statisztikai állományi létszámba (azaz az adott hónapban legalább 60 órában a minimálbér arányos részének megfelelő díjazással munkát végez), akkor csökkentő tételként is figyelembe vehető.
Részlet a válaszából: […] statisztikai állományi létszám nem teljesen azonos a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából figyelembe vehetők körével.A rehabilitációs hozzájárulás szempontjából ugyanis csak a létszámba tartozó munkaviszonyban álló dolgozók vehetők figyelembe, tehát pl. a megbízási jogviszonyban álló személyek vagy társas vállalkozók nem.Így a kérdésben említett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Helyi bérlet

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére biztosított adóköteles bérlettérítést? A számla tényleges összege után kell megfizetni a közterheket, vagy fel kell bruttósítani az összeget, és úgy levonni az adókat? Tehát pl. 5000 forint a bérlet ára, ennek a bruttó értéke 7519 Ft, és ebből kell levonni az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] bekezdés]. A munkaviszonyban álló személynek adott adóköteles helyibérlet-juttatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Bevételnek a nem pénzben megszerzett vagyoni érték megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell tekinteni. A munkáltatónak az adó- és járulékkötelezettséget a munkaviszonyra irányadó általános szabályok alapján kell meghatároznia.Nem kifogásolható[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni egy jelenleg 66 éves, rokkantsági ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személy esetében, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa? A NAV-nál azt a tájékoztatást kapta, hogy nem kell őt bejelenteni, mivel havi 50 ezer forintos megbízási díja alatta marad a minimálbér 30 százalékának. Változik a helyzet, ha az érintett tag májustól személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, amelyért ugyancsak havi 50 ezer forintos megbízási díjat számol el a társaság a számára? Abban az esetben, ha be kell jelenteni, a társas vállalkozói jogviszony vagy a tartós megbízási jogviszony a kedvezőbb a számára?
Részlet a válaszából: […] járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.Májustól azonban az említett tag további jogviszonyt létesít a társaságban. Amennyiben e jogviszony megbízás lesz, akkor az ügyvezetői státuszával kapcsolatos társadalombiztosítási jogállása nem változik, azt a díjazását továbbra is csak személyi jövedelemadó terheli.Az új – „tényleges” – megbízási jogviszonyában a havi 50 ezer forintos megbízási díjból a 10 százalékos költséghányad levonása után származó 45 ezer forintos jövedelem a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontjának előírásai alapján nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget (tehát bejelentési és járulékfizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni), viszont a jövedelem után az szja mellett a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is le kell róni.Abban az esetben, ha e második jogviszony vonatkozásában a tartós megbízást választja a cég, akkor viszont e jogviszonyában biztosítottá válik, és a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének a rendelkezései alapján a társadalombiztosítási járulékot (és persze a szociális hozzájárulási adót is) havonta legalább a minimálbér 30 százalékának az alapulvételével meg kell fizetni.A másik lehetőség, hogy a tag nem megbízási jogviszonyban, hanem esetleg társas vállalkozóként működik közre a cégben. E társas vállalkozói jogviszony – mely mentes a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól – viszont felülírja az ügyvezető státuszban fennálló jogállását.Mivel annak lehetősége kizárt, hogy valaki kétszeresen legyen társas vállalkozó ugyanabban a vállalkozásban, az ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Az 50 ezer forintos megbízási díjból származó jövedelem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Nevelőszülő kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Lehet kisadózó egyéni vállalkozó egy nev-előszülő? A Kata-tv. nem tartalmazza a munka-viszony fogalmát, a Tbj-tv. alkalmazásában – az érintett tudomása szerint – a nevelőszülői jogviszony teljes munkaidős munkaviszonynak minősül, az Flt. alapján viszont nem tekinthető keresőtevékenységnek. Melyik törvényi értelmezést kell figyelembe venni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül.E szabály alapján az a társas vagy egyéni vállalkozó, aki nevelőszülő foglalkoztatási jogviszonyban is áll, mentesül a havi minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség alól.És valóban, az Flt. 58. § (5) bekezdése e) pontjának 4. alpontja alapján e törvény alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban folytatott tevékenység.Ugyanakkor a felvetett kérdés tekintetében az előzőekben említett előírásoknak nincs jelentősége. A Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának i) alpontja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Van bármilyen mód arra, hogy egy eddig átlagnál magasabb keresettel rendelkező – és munkahelyét rövidesen elveszítő – őstermelői tevékenységet is folytató 63 éves személy megőrizze eddigi magas nyugdíjalapját anélkül, hogy őstermelői tevékenységét meg kelljen szüntetnie?
Részlet a válaszából: […] öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánála) az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét,b) a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj összegét,c) a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) összegét, valamint a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat,d) a Pép-tv. 3–5. §-a szerinti prémiumévek program, illetve különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás összegét,e) a rehabilitációs ellátás összegét,f) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés vagy a honvédelmi egészségkárosodási járadék, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés, egészségkárosodási járadék, valamint a nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátás összegét,g) a rehabilitációs járadék összegét, valaminth) az a)–f) pont szerinti ellátások folyósításának időtartama alatt szerzett, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet– a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül – csak akkor kell figyelembe venni, ha az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Szakképzéshez kapcsolódó kedvezmények

Kérdés: Kell önellenőrzést végeznie a munkaadónak a szakképzési munkabérrel kapcsolatos adókedvezményekkel összefüggésben abban az esetben, ha egy munkavállalóval szakképzési munkaszerződést létesítettek, megosztva a napi 8 órás munkaviszonyát, de a dolgozó abbahagyta a képzést, és megszüntette a jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] munkaszerződés alapján fizetett munkabér szociálishozzájárulásiadó- és személyijövedelemadó-mentessége, a foglalkoztató által a Szocho-tv. 17/A. szakasza alapján igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.
1
2
3
…
6