Nők nyugdíjazása

Kérdés:

Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, szerződéses határvadász jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyt, közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként létesített jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló jogviszonyát.Ugyancsak keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szövetkezet tagjaként töltött idő, ha a szövetkezet tevékenységében a tag munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban), egyházi szolgálati viszonnyal, mezőgazdasági őstermelőként, főállású kisadózóként, állami projektértékelői jogviszonnyal, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjeként, továbbá alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjeként, vezető tisztségviselőjeként, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagjaként szerzett szolgálati idő; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselőként és tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként szerzett szolgálati idő.Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő az alkalmi munkavállalói foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással szerzett szolgálati idő, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának ideje, továbbá 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítés alapján szerzett biztosítási idő is.De a Tny-tv. R. 12. §-a alapján keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell elismerni a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként vagy házastársaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként vagy házastársaként szerzett szolgálati időt.Gyermekneveléssel töltött jogosultsági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címke:

GYOD öregségi nyugdíj mellett

Kérdés: Jogosult lehet gyermekek otthongondozási díjára egy öregségi nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] vagy köznevelési/felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,b) a szülő rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a gyermekek otthongondozási díjának összegét,c) a szülő nappali tagozaton tanul,d) a szülő keresőtevékenységet folytat.Főszabály szerint, ha a szülő a gyermekek otthongondozási díjánál magasabb összegű rendszeres pénzellátásban részesül, akkor a jogosultság megszűnik. Amennyiben a pénzellátás összege alacsonyabb, akkor a gyermekek otthongondozási díját csak a különbözeti összegben lehet folyósítani. Bizonyos ellátások mellett azonban a szülő egyidejűleg és teljes összegben megkapja a gyermekek otthongondozási díját. Ilyen ellátás a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása. Ha a szülő a gyermekek otthongondozási díjában részesül, akkor a díjjal egyidejűleg az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági ellátás akkor állapítható meg, ha az új ellátásra jogosultság megnyílása előtti húsz éven belül legalább tíz évig otthon ápolta tartósan önellátásra képtelen gyermekét/hozzátartozóját. A tíz év otthon ápolás akkor bizonyított, ha a szülő igazolja, hogy összeszámítva, vagyis nem feltétlenül egybefüggően legalább tíz évig emelt összegű ápolási díjban, kiemelt ápolási díjban vagy gyermekek otthongondozási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.A társas vállalkozó a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosítottnak minősül. A Tbj-tv. 39. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de havonta legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. A Tbj-tv.-hez hasonlóan a Szocho-tv. is meghatároz egy minimális alapot a fizetendő szociális hozzájárulási adóhoz a 8. § (1) bekezdésében. Ennek értelmében a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.A leírtak alapján tehát az „A” gazdasági társaságban a személyesen közreműködő társas vállalkozó után havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, és legalább a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót. Természetesen, ha a tényleges jövedelem ennél magasabb, akkor az lesz a közterhek alapja.A leírtak alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonos a „B” vállalkozásban is biztosítottá válik [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés], azaz egyidejűleg két fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.A Tbj-tv. erre az esetre is tartalmaz rendelkezést. A 42. § (4)–(7) bekezdései szerint, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.Ebben az esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31-éig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.Ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a minimumközterhek megfizetésére választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Munkavállalás öregségi nyugdíj mellett

Kérdés: Vállalhat munkát egy öregségi nyugdíjas személy? Amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] közszférában dolgozik? Nem kaphatja egyszerre a munkabért és a nyugdíjat is az, aki nyugdíjasként közalkalmazotti jogviszonyt, költségvetési intézménynél fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati viszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, ügyészségi szolgálati viszonyt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyt, vagy a Magyar Honvédséggel fennálló szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt tölt be vagy létesít.Az öregségi nyugellátást a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.Az öregségi nyugdíj akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja a jogviszony megszűnését. Ennek érdekében a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolni kell a jogviszony megszüntetéséről szóló igazolást, vagy annak hitelesített másolatát. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az újbóli folyósításról a jogviszony megszűnésének igazolt időpontját követő hónap első napjától intézkedik.A nyugdíj folyósításának szüneteltetése alól csak az a nyugdíjas jelent kivételt, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Kivételes rokkantsági ellátás

Kérdés: Milyen körülményeket lehet különös méltánylást érdemlő körülményként értékelni a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] százalékával rendelkezik.Ahhoz, hogy a kivételes rokkantsági ellátást a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel meg lehessen állapítani, kérelmet kell előterjeszteni, és a kérelmezőnek legalább az előírt biztosítási időnek a felével kell rendelkeznie, amit a kellő biztosítási idő hiányára tekintettel elutasított döntéssel igazolni tud. Szükséges továbbá 50 százalékos vagy kisebb mértékű („C1”, „C2”, „D” vagy „E” minősítési kategória) egészségkárosodás, és az, hogy a kérelmező ne részesüljön más rendszeres pénzellátásban. Kizárja a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megállapítását, így a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását is, ha a kérelmező csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban, bányászok egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, időskorúak járadékában, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, tartós ápolást végzők időskori támogatásában, közszolgálati járadékban, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátásban részesül.A kivételes rokkantsági ellátás igényléséhez rendszeresített Kérelem adatlap beszerezhető a kormányhivataloknál, de le is letölthető a kormányhivatalok honlapjáról vagy a www.magyarország.hu internetes oldalról (Juttatás, Segély menüpont alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira kattintva). Az igénybejelentő lap kitöltése során a természetes személyazonosító adatokon és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő nyugdíjemelés 2025-ben

Kérdés: Ki kaphat 2025. novemberben kiegészítő nyugdíjemelést?
Részlet a válaszából: […] ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a kiegészítő rokkantsági támogatásban, a kiegészítő hozzátartozói támogatásban, az árvák kiegészítő támogatásában és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátásokban, házastársi pótlékban, házastárs után járó jövedelempótlékban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban, a nemzeti gondozási díjban és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelésekben és juttatásokban részesülő személyek, feltéve ha számukra a 2025. januári emelés is járt.A 2025. novemberi kiegészítő emelés megilleti továbbá a 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított, a felsorolás szerinti saját jogú ellátásban részesülő személyt is, amennyiben ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg.Az előzőek mellett a kiegészítő emelés jár a 2024. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személynek is, amennyiben az ellátását 2025. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági járadékának, vagy januári emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.

13. havi nyugdíj nyugellátás szüneteltetése esetén

Kérdés: Jogosult lesz 2025. évben a 13. havi nyugdíjra egy férfi szakorvos, aki 2025. január 1-jén betöltötte a 65. életévét, és ettől a naptól nyugdíj került megállapításra a részére, de egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll, így a nyugdíját szünetelteti, melyet pénzellátást helyettesítő jövedelemkiegészítésként kap meg a NEAK által finanszírozva?
Részlet a válaszából: […] járadékában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, rokkantsági járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny-tv. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.
Kapcsolódó címke:

Nők nyugdíjazása

Kérdés:

Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, szerződéses határvadász jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyt, közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként létesített jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló jogviszonyát.Ugyancsak keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szövetkezet tagjaként töltött idő, ha a szövetkezet tevékenységében a tag munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban), egyházi szolgálati viszonnyal, mezőgazdasági őstermelőként, főállású kisadózóként, állami projektértékelői jogviszonnyal, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjeként, továbbá alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjeként, vezető tisztségviselőjeként, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagjaként szerzett szolgálati idő; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselőként és tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként szerzett szolgálati idő.Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő az alkalmi munkavállalói foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással szerzett szolgálati idő, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának ideje, továbbá 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítés alapján szerzett biztosítási idő is.De a Tny-tv. R. 12. §-a alapján keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell elismerni a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként vagy házastársaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként vagy házastársaként szerzett szolgálati időt.Gyermekneveléssel töltött jogosultsági[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címke:

E-tb-kiskönyv

Kérdés: Mit kell tudni a bevezetésre kerülő elektronikus tb-kiskönyvről? Milyen feladataik vannak a munkáltatóknak ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] szempont, hiszen a 2025. évi XXXIV. tv. jogharmonizációs célú és jogtechnikai módosításokat is tartalmaz.A törvénymódosítás további célja, hogy a munkáltatók számára átláthatóvá váljanak azok az esetleges jogviszonyok is, amelyekben egy egészségügyi dolgozó más szolgáltatónál is párhuzamosan foglalkoztatva van. Ennek érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy a foglalkoztató elektronikus úton hozzáférjen ahhoz az információhoz, hogy az általa alkalmazott vagy alkalmazni kívánt személy mely egészségügyi szolgáltatónál, milyen jogviszonyban áll.Az elektronikus felület bevezetésével vitathatatlanul egy korszerű újítás következik, melynek segítségével mindig naprakész adatok állhatnak rendelkezésünkre. Lekérdezhetővé válnak a biztosítási jogviszonyok, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a balesetitáppénz-adatok, ezen túl az e-kiskönyv tartalmazni fogja a személyazonosító adatokat, a tajszámot, a foglalkoztató adatait, illetve a jogviszony szünetelésének időszakait, továbbá gyermekgondozási ellátások esetében az ellátásra jogosító gyermek személyes adatait is. A kétségkívül pozitív innovációt ígérő módosítás mellett érdemes megjegyezni, hogy a változtatás egy terhet is ró a lakosságra, hiszen az érintetteknek érdemes lesz meggyőződniük arról, hogy adataik helyesen szerepeljenek a nyilvántartási rendszerben. A biztosítottak a Betegéletút szolgáltatáson keresztül érhetik el saját adataikat.Milyen változtatások tehetik ténylegesen egyszerűbbé az adminisztrációt?Az adminisztrációt egészen biztosan megkönnyíti majd, hogy a biztosítottak a rájuk vonatkozó adatokat egy helyen, az elektronikus felületen tekinthetik majd meg, a jelenlegi rendszer helyett – melyben a biztosítási jogviszonyok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) rendszerében, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások a Magyar Államkincstár Egészségbiztosítási Pénzbeli Ellátások szakrendszerében vannak nyilvántartva. A 2025. évi XXXIV. tv. kimondja az adminisztratív terhek csökkenését azáltal, hogy a digitalizációnak köszönhetően az államigazgatás adatbázisaiban már rendelkezésre álló adatok nem kerülnek ismételt bekérésre, illetve dokumentálásra.A papíralapú tb-kiskönyvnél találkozhatunk olyan esettel, hogy nem teljes körű. Ugyanis a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban állók ellátását a kormányhivatal folyósítja, a kormányhivatalnak ezen ellátásokat pedig nem kell bejegyeznie a tb-kiskönyvbe. Ebben az esetben az e-tb-kiskönyv a gyakorlatban valóban könnyíthet az adminisztrációs terheken, hiszen bevezetéséig, amennyiben a korábban kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál elhelyezkedő munkavállalónak utóbb fizetőhellyel rendelkező foglalkoztatója lesz, a vármegyei kormányhivataloktól szükséges az ellátás megállapításához szükséges előzményadatokat bekérni.Habár a témában még nem találkozhatunk egységes joggyakorlattal, az új rendszer bevezetése rejthet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyes kft. többes jogviszonyú tagja

Kérdés: Társas vállalkozónak minősül annak az egyszemélyes kft.-nek a tagja, aki az ügyvezetést választott tisztségviselő jogviszonyban, azaz okirat szerint megbízási jogviszonyban, nulla forint tiszteletdíjért látja el, és személyes közreműködésre tekintettel van egy napi 2 órás munkaviszonya a kft.-ben? Az érintettnek a kft.-n kívül van egy kisadózó egyéni vállalkozása is.
Részlet a válaszából: […] járulékfizetési kötelezettség terheli.További probléma, hogy e társas vállalkozói jogviszonya – a Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának g) pontja alapján – kizárja, hogy egyéni vállalkozóként a kisadózást válassza.Napi kétórás munkaviszonya alapján pedig a munkabére, de havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után terheli a járulékfizetési kötelezettség.Mindezeket figyelembe véve az ügyvezetés megbízási jogviszonyban történő ellátása nem szerencsés választás. A jogviszonyt minden esetben az ellátandó feladatok és a cég specialitásai alapján kell meghatározni. Megoldás lehet például,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.
1
2
3
11