105 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] jövedelmeit kell figyelembe venni. Amennyiben ez sem áll rendelkezésre, azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt, keresetként – a nyugellátás megállapításának kezdőnapjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincadrészével kell számolni.A nyugdíj alapjául szolgáló kereset átlagának meghatározásakor azt a keresetet lehet figyelembe venni, amelyet nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terhelt, és amely összegéből a nyugdíjjárulék összegét levonták: az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén a főfoglalkozásban (heti 36 óra) elért jövedelmet (a többi jogviszonyból származó jövedelem csak ennek hiányában), a kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat kell figyelembe venni. 1997. január 1-jétől a nyugdíj összegének meghatározása során a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem beszámítására kerül sor.A nyugdíjak összegébe beszámíta) a baleseti járadék összege 1997-ig,b) a nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetén a megállapodásban rögzített összeg,c) a jogszabály által rögzített járulékalap tekintetében ez az összeg (mint például egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, kisadózó),d) 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-a, ezt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összege,e) a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-a,f) a magánszemélyt terhelő 15%-os mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapjának 50 százaléka,[…]

Részlet a válaszából: […] nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Az ügyvéd biztosítása a kamarai tagság kezdete napjától, annak megszűnése napjáig áll fenn. Szünetel a biztosítás az ügyvédi tevékenység szünetelésének, illetve az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének az ideje alatt.A táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításához a folyamatos biztosításban töltött időket össze kell számítani. A fennálló biztosításban töltött napokhoz hozzá kell adni az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosítási napokat. A hangsúly a megszűnt biztosításon van. A dolgozónak az ügyvédi egyéni vállalkozási biztosítása nem szűnt meg, csak szünetel, ezért nem számítható össze a szünetelést megelőző biztosításban töltött idő. Felhívjuk a figyelmet, hogy mint munkaviszonyban állónak szünetel a biztosítása a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítés ideje (pl. a keresőképtelenség)[…]

Részlet a válaszából: […] azonban – ahogyan fentebb is írtuk – nincs szükség.Abban az esetben, ha az egyik fél, jelen esetben a munkáltató, mégis meg kívánja szüntetni a munkaviszonyt, annak sincs semmilyen akadálya.Az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. Általános esetben ugyan a felmondást a munkáltató indokolni köteles, és valóban van meghatározott mértékű felmondási idő (Mt. 69. §), illetve végkielégítés-fizetési kötelezettség is.A nyugdíjas munkavállalóknak történő felmondás szabályai azonban némiképp eltérnek az aktív korú munkavállalókra vonatkozó szabályozástól.Az első eltérés, hogy az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése értelmében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.A második eltérés a végkielégítéssel kapcsolatos. Ez a juttatás ugyanis nem illeti meg a munkavállalót, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak tehát indokolási kötelezettség nélkül felmondhat a munkáltató, és még végkielégítést sem kell fizetnie. A felmondási idővel azonban ebben az esetben is kalkulálni kell.A munkáltató szempontjából jó hír, hogy az Mt. szabályainak alkalmazásakor nyugdíjasnak minősül a munkavállaló, ha– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra[…]

Részlet a válaszából: […] szabályozásban, azt a minimális munkabérrészt jelöli, mely nem, vagy csak korlátozott feltételekkel, gyermektartásdíj és szüléssel járó költségek levonása érdekében vonható a letiltás hatálya alá.Letiltás alól mentes juttatásnak a Vht. 74. §-ában nevesített kifizetési jogcímek minősülnek. Az eddig alkalmazott gyakorlattal szemben 2025. július 1. napjával a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében a Vht. 74. §-ának kiegészítésével a végrehajtás alóli mentesség kiterjesztésre kerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegére is.A családi kedvezmény az összevont adóalap megállapítása során adóalap-csökkentő kedvezménynek minősül, mely az adóalap-kedvezmény mellett járulékkedvezmény is lehet, amennyiben nincs elég személyijövedelemadó-alap. Ebben az esetben a maradvány adómegtakarítás kiterjed a járulékra.A megfogalmazott kérdés lényeges abban a tekintetben, hogy a Vht. 74. §-ának l) pontja alapján a letiltás alól mentes juttatás – itt értve alatta inkább az összevont adóalap-csökkentő kedvezményt és nem juttatást – a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege, és valóban – a Tbj-tv. rendelkezésének megfelelően – az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított családi járulékkedvezményre is jogosult.A családi járulékkedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adósnak biztosítottként társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezzen. A családi járulékkedvezmény kizárólag a biztosított személyek számára érvényesíthető kedvezménynek tekinthető. Lényeges azonban, hogy a biztosítási jogviszony fennállása esetében a kedvezmény kiterjesztése a megtett nyilatkozattal – az érvényesítésre irányuló szándékkal – ellentétesen az Szja-tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján (jogosult) nem korlátozható.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A munkabérletiltás alapjának meghatározása 2025. július 1. napja előtt különösebb nehézséget nem okoz, a munkavállalót megillető bruttó jövedelemből levont személyijövedelemadó-előleg és a járulékok levonása után fennmaradó összeg a letiltás alapja, melyből a Vht. 65. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazva az érvényes letiltásmértéket a munkáltató kötelezően vonta le az adós jövedelméből, és utalta a végrehajtási eljárásban beszedni célzott követelés kielégítésére.Amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] élő hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] számára is megállapítható, haa) a szülő meghalt, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált, vagyb) a szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette.A szülő egészségi állapotára figyelemmel fennálló akadályozottság tényét és várható időtartamát a járási hivatal a 63/2006. Korm. rendelet 23. §-ában meghatározott igazolás alapján állapítja meg.A GYOD összege 2025-ben megegyezik a minimálbér összegével, azaz jelenleg bruttó 290.800 forint.A gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ellátásban részesülő személy – ide nem értve a Tbj-tv. 37. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után 10 százalék nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett [Tbj-tv. 23. § (1) bekezdés c) pont].A Szoc-tv. 39/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében[…]

Részlet a válaszából: […] munkajogi részét illeti, az Mt. alkalmazásában a törvény 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében az a munkavállaló tekintendő nyugdíjasnak, aki– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),– az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,– egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,– öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,– növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.(Korábban a jogszabály a rokkantsági ellátásban részesülő személyt is e körbe sorolta a korától függetlenül, de ez 2023. január 1-jétől már nincs így.)A kérdésben említett személy a felsorolás első pontja alapján tekinthető nyugdíjasnak, feltételezve, hogy rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel.A[…]

Részlet a válaszából: […] – visszamenőleg – 2024. július 26-ától állapították meg. E naptól munkaviszonyban álló dolgozóként továbbra is alkalmazásban áll, de a biztosítás már nem terjed ki rá. Ezért a már kifizetett táppénz jogalapnélkülivé vált. A nyugdíjas munkavállaló kiegészítő tevékenységűként nem biztosított, s ennek következtében táppénzre sem jogosult. Mivel a nyugdíj megállapítását visszamenőleg hat hónapra kérte, és ezen időtartamon belül volt az az idő, melyre táppénzben részesült, a jogszabály erejénél fogva a kifizetett táppénz jogalap nélküli ellátás lett, s mint ilyet, a dolgozónak vissza kell fizetnie. A kifizetőhelynek a visszafizetésre a dolgozót határozatban kell köteleznie.A kérdéssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a munkáltató önellenőrzési kötelezettségére is. Tekintettel[…]

Részlet a válaszából: […] időtartama,10. jövedelmei,11. a természetes személy részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcíme, az ellátásra való jogosultság és a folyósítás időtartama, az ellátás összege,12. keresőképtelenség, keresőképtelenség jogcíme,13. balesettel összefüggő körülmények,14. a folyósított ellátás melletti keresőtevékenység végzésének ténye,15. az ellátás megállapításához szükséges egészségügyi adatok,16. ellátás iránti kérelem elbírálása során figyelembe vett gyermekre vonatkozó adatok, továbbá minden olyan, törvényben előírt személyes adat vagy jogszabályban előírt egyéb adat, amely az ellátás iránti kérelem elbírálása, az ellátás megállapítása, illetve folyósítása szempontjából jelentőséggel bír.A nyilvántartás vezetése érdekében a kifizetőhelynek minden hónap 20. napjáig – többek között – be kell jelentenie:– az általa folyósított ellátások tárgyhavi összesített elszámolására vonatkozó adatokat,– ellátottanként az ellátásban részesülő személyekre, szükség szerint a gyermekekre, valamint a folyósított ellátásokra vonatkozó jogszabály szerinti adatokat,– ellátottanként a pénzbeli egészségbiztosítási, illetve a családtámogatási ellátások közötti választási szabályok alkalmazására tekintettel felmerült beszámításra vagy levonásra vonatkozó adatokat,– ellátottanként a korábban már elszámolt ellátásokkal összefüggésben a tárgyhónapban bekövetkezett változásokra vonatkozó, jogszabály szerinti adatokat.A jogszabály fontos rendelkezése, hogy az egészségbiztosító nyilvántartása a természetes személy részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcíme, az ellátásra való jogosultság, a folyósítás időtartama és az ellátás összege tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül. Több szempontból is fontos tehát, hogy a kifizetőhely adatszolgáltatása az ellátásokra vonatkozóan a jogszabályoknak megfelelő adatokat tartalmazza összesítve, és az egyes természetes személyekre vonatkozóan is. Az Eb-tv. 79/B. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, ha a kifizetőhely az adatszolgáltatás teljesítését követően állapítja meg, hogy az ellátás összegét tévesen állapította meg, vagy az ellátást tévesen folyósította, az adatszolgáltatásban emiatt tévesen közölt adatokat, a téves adatközlést követően benyújtott havi adatszolgáltatásban köteles módosítani. A kifizetőhelynek[…]

Részlet a válaszából: […] külföldi foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak társadalombiztosítási járulékot kell megállapítania és levonnia.A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adó- és vámhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba.Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Air. szerinti képviselővel, és az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem[…]

Részlet a válaszából: […] következik be, függetlenül az egyéb körülményektől.Az Eb-tv. értelmében üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.Az Mvt.-től eltérően az Eb-tv. 53. §-ának (1) bekezdése viszont egyértelműen meghatározza, hogy mely balesetek nem minősülnek üzemi balesetnek még akkor sem, ha munkavédelmi szempontból egyébként munkabalesetről van szó.Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amelya) részben vagy egészében a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be,b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt,c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt, vagyd) szakirányú oktatás során, duális képzés esetén a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy lakásáról (szállásról) a szakképző intézmény[…]