138 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] meg határozattal az öregségi nyugdíjat, de a jogviszonya megszűnésének időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A 2023. évi LII. tv. alkalmazása során nyugdíjasnak minősül továbbá az a személy is, akinek a részére a nők kedvezményes nyugdíját határozattal állapították meg, vagy akinek a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyt (nyugdíjat) állapítottak meg, vagy egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.A 2023. évi LII. tv. a jubileumi jutalom helyett a köznevelési foglalkoztatotti jutalom elnevezést használja. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár huszonöt, harminc és negyven év szakmai gyakorlat esetén. A szakmai gyakorlati időbe beszámítható időket a 2023. évi LII. tv. sorolja fel. Beszámítható például a szakmai gyakorlati időbe a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony stb.Ha a jogviszony azért szűnik meg, mert a dolgozó a felmentés közlésének, vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének évében esedékessé váló köznevelési foglalkoztatotti jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Tehát a kérdezőnek jár a köznevelési foglalkoztatotti jutalom a harminc év szakmai gyakorlata után, annak ellenére, hogy a jogviszonya korábban, a „jubileumi év letöltését” megelőzően szűnik meg.Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a nyugdíjazás miatt szűnik meg (áthelyezés, rendkívüli felmentés vagy elbocsátás esetét kivéve), a negyven évhez kötődő köznevelési foglalkoztatotti jutalom akkor is jár, ha a dolgozó legalább harmincöt évi szakmai gyakorlattal rendelkezik.A köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetése nyugdíjbiztosítási szempontból sem lényegtelen, hiszen annak összegét az öregségi nyugdíj összegébe bele kell számolni.Végül a nyugdíjazást követő tanítóként történő munkavállalásról. Az öregségi nyugdíj[…]

Részlet a válaszából: […] évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során e naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a fent meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.A jogszabály szerint a járulékalap meghatározásánál a minimálbért kell figyelembe venni, ami a Tbj-tv. alkalmazásában – a törvény 4. § 14.1. pontja alapján – a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét jelenti.A garantált bérminimumot – az ugyanezen szakasz 14.2. pontja értelmében – csak az egyéni és társas vállalkozók minimumjárulék-fizetési kötelezettségének a meghatározása során kell alkalmazni.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése alapján munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.Ebből az előírásból,[…]

Részlet a válaszából: […] szükséges szolgálati ideje, mind a „nők 40”-hez szükséges jogosultsági ideje tekintetében teljes szolgálati időt és jogosultsági időt szerzett.Ugyanakkor a majdani nyugdíj összegét tekintve kevésbé pozitív a kép, hiszen a heti 1 órás munkaidőhöz valószínűleg alacsony járulékalap kapcsolódik, ami értelemszerűn a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegére is rányomja a bélyegét, amit tovább ront az arányos szolgálatiidő-számítás.A Tny-tv. 39. szakasza értelmében ugyanis, ha a munkaviszonyban álló dolgozó, biztosított havi járulékalapja nem éri el a minimálbér összegét – ide nem értve az Mt. szerint teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben, valamint a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottakat –, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.Ez azt jelenti, hogy az érintett az adott évben (vagy ha a jogviszony, illetve e részmunkaidő jogviszony nem áll fenn az év egészében, akkor az adott időszakban) annyi nap szolgálati időt szerez, ahogy a járulékalapot képező jövedelme aránylik az adott időszakra számítandó minimálbér összegéhez.Az el nem évült időszak vonatkozásában még van némi mozgástér. Az őstermelőként befizetett járulék ezen időszak vonatkozásában visszaigényelhető, illetve a munkaviszony vonatkozásában a bevallott munkabér, illetve ennek közterhei korrigálhatók. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a munkabér visszamenőlegesen[…]

Részlet a válaszából: […] keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.Családi szerepvállalással töltött idő igazolható terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idővel.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne. Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.A kérdésben szereplő nagyszülői gyermekgondozási díj folyósítási ideje is jogosultsági időnek minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából, ugyanis a Tny. szabályai nem tesznek különbséget aszerint,[…]

Részlet a válaszából: […] munkavállaló figyelmét, hogy az igazolványt az előző foglalkoztatótól szerezze be. Amennyiben a munkavállaló az igazolványt a felhívást követő harminc napon belül nem szerzi be, a jelenlegi foglalkoztató új igazolványt állít ki.Speciális az igazolvány szerepe újabb biztosítással járó jogviszony létesítése során. Az újonnan létrejött további jogviszonyára vonatkozó biztosítási adatokat az érintett másodlagos munkáltató szintén felvezeti, és az igazolványt visszajuttatja a további megőrzés érdekében ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.Az igazolvány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátás mértékének és tartamának szempontjából nélkülözhetetlen, ezért a hiányzó adatok beszerzése lényeges.Igazolvány hiányában a társadalombiztosítási jogviszony a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartásából a foglalkoztatók teljesített bejelentései adattartalmának megfelelően igazolható.Nem szükséges indokolni, hogy a foglalkoztatók számára a papíralapú, kiállítási kötelezettség adminisztrációs terhe, valamint a tárolással összefüggő helyigény korszerűtlensége miatt megkerülhetetlen az elektronikus alapú nyilvántartás létrehozása. Megteremtésével mellőzhetővé válik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások megállapítása érdekében a kifizetőhelynek más szerveket kelljen megkeresni.Az adatvédelmi szabályok előtérbe kerülésével és megtartásával a biztosítottak megelőző jogviszonyaira és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásira vonatkozó adatok lehetnek elérhetőek.A lekérdezőfelület a meghatalmazott jogosult részére hozzáférést biztosít a nyilvántartott személy foglalkoztatójára és annak adószámára irányuló lekérdezésre vonatkozóan, a biztosított foglalkoztatására irányulóan a jogviszony jogcímkódjára a biztosítási jogviszony fennállásának tartamára, munkakörére és a munkaidő mértékére.A kifizetőhelyi feladatellátáshoz köthetően tartalmazza a biztosított egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és az esetleges baleseti táppénzre vonatkozó adatait.Ilyen lehet az ellátás jogcíme és a folyósítás időtartama, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátás számítási időszaka és napi alapja. Indokolt[…]

Részlet a válaszából: […] igénybevétele során éri.Lényeges, hogy a közcélú munkavégzés, valamint a munkaképes lakosság és az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében létrejövő közfoglalkoztatási jogviszony keretében végzett munka nem azonos fogalmakat jelöl.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítottnak minősül a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, és a munkavégzés feltételeit generálisan az Mt. szabályozza, ezért főszabály szerint a közfoglalkoztatott jogosultsága több ponton szinkronitást mutat a munkaviszonyban álló személlyel.Ezzel szemben a Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja alapján baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki közcélú munka végzése, különösen, aki életmentés, baleset-, katasztrófaelhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást.A Tbj-tv. szerinti biztosított személy az egészségbiztosítás valamennyi, Eb-tv.-ben szabályozott ellátására jogosult.A Tbj-tv. által meghatározott biztosítotti körrel azonos ellátás illeti meg a Tbj-tv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeket, de az említett azonos elbírálás, illetve azonos ellátási jogosultság az Eb-tv. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kizárólag az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira és az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira való igény érvényesítésére vonatkozó feltételekre terjed ki.Az Eb-tv. és a hivatkozott Tbj-tv. együttes értelmezéséből következik, hogy alapesetben a közcélú munkát végző személy az elszenvedett üzemi balesetéből eredően baleseti táppénzre nem, kizárólag az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lesz jogosult.Az Eb-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb[…]

Részlet a válaszából: […] nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Az ügyvéd biztosítása a kamarai tagság kezdete napjától, annak megszűnése napjáig áll fenn. Szünetel a biztosítás az ügyvédi tevékenység szünetelésének, illetve az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének az ideje alatt.A táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításához a folyamatos biztosításban töltött időket össze kell számítani. A fennálló biztosításban töltött napokhoz hozzá kell adni az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosítási napokat. A hangsúly a megszűnt biztosításon van. A dolgozónak az ügyvédi egyéni vállalkozási biztosítása nem szűnt meg, csak szünetel, ezért nem számítható össze a szünetelést megelőző biztosításban töltött idő. Felhívjuk a figyelmet, hogy mint munkaviszonyban állónak szünetel a biztosítása a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítés ideje (pl. a keresőképtelenség)[…]

Részlet a válaszából: […] minimumjárulék-fizetés). A munkaviszonyból származó jövedelme után van járulékfizetési kötelezettsége, de ha érvényesíti a családi járulékkedvezményt, s nem kell fizetnie járulékot, ez nem érinti a tb-ellátásokra való jogosultságát, és az ellátások összegét sem.Az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban állók esetében a keresőképtelenséget, a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ez azt is jelenti, hogy a kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismerete alapján kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget. Nem biztos, hogy aki a munkaviszonyában keresőképtelen, az mint egyéni vállalkozó is keresőképtelennek minősül. Lehet a munkaviszonyban keresőképtelen, és ez esetben táppénzre jogosult, de a vállalkozásában nem keresőképtelen. Ez nem befolyásolja a táppénzre való jogosultságát.Az egyéni vállalkozást nem kell szüneteltetni akkor sem, ha egyéni[…]

Részlet a válaszából: […] Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Az említett kör azonban abban az esetben is jogosít iskoláztatási támogatásra, ha a gyermek tankötelezettsége már megszűnt. Ebben az esetben azonban csak azzal a feltétellel, hogy közoktatási intézményben tanulmányokat folytatnak. Ekkor annak a tanévnek az utolsó napjáig jár a családi pótlék, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Ez jogvesztő határidő, két eset kivételével. Egyrészt, ha a gyermek sajátos nevelési igényű tanuló, és fogyatékossági támogatásban nem részesül, másrészt a már korábban említett súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetében. Előbbi esetben a korhatár a gyermek 23. életéve, utóbbiban korhatár nincs meghatározva. Abban az esetben tehát, ha a gyermek nem beteg, megállapítható, hogy annak a tanévnek a végéig jár az ellátás a gyermek jogán, amelyben a 20. életévét betöltötte. A tanév természetesen az adott év augusztus 31-ig tart. Ellenben, ha iskolai igazolással kizárólag június 30. napjáig rendelkezik, a családi pótlék elbírálásával foglalkozó szerv az ellátást ezzel az időponttal fogja megszüntetni. A nyári hónapokra – júliusra, augusztusra – esetlegesen visszamenőleg, az új tanév megnyílását követően lenne jogosult a kérelmező az ellátás igénybevételére. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától lehet megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Ez alapján visszamenőlegesen abban az esetben lehet a családi pótlékot megállapítani, ha a kérelem benyújtásakor a feltételek fennálltak. Így figyelemmel kell lenni, hogy a tanulói jogviszony benyújtása – amennyiben a gyermek továbbra is középfokon tanul – ne csússzon szeptember 30. napját követő időszakra. Ez az igazolás a megállapító hatósághoz alapesetben elektronikus formában megérkezik az illetékes hivataltól, de azért mindig vannak kivételek. Természetesen, ha a gyermek beteg, fogyatékos vagy sajátos nevelést igénylő tanuló, továbbra is jár – a megfelelő okmányok benyújtása esetén – az ellátás. A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a 23. életkor betöltéséig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett, a jogosult írásban be kell, hogy jelentse a folyósító szervnek,[…]

Részlet a válaszából: […] bízik, hogy a változások hozzájárulhatnak a születésszám növekedéséhez és a fiatal családok anyagi helyzetének javításához.A mentesség azoknak a szülőknek jár, akik CSED- vagy GYED-ellátásban részesülnek. Emellett a három- vagy többgyermekes anyák is jogosulttá válnak rá, mivel a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák már 2020 óta élvezik ezt a kedvezményt. A szabályozás így kiterjeszti az eddigi támogatási rendszert, még több családnak nyújtva anyagi könnyítést. A GYED maximális összege 2025-ben havi bruttó 407 100 forint, amelyből jelenleg 15 százalék személyi jövedelemadó és 10 százalék nyugdíjjárulék kerül levonásra. Az adómentesség bevezetésével a családok havi szinten akár 61 068 forinttal több támogatást kapnak.A magyar kormány 2025-ben jelentette be azt az új családpolitikai intézkedést, amelynek értelmében élethosszig tartó szja-mentesség illeti meg a három-, illetve – fokozatos bevezetéssel – a kétgyermekes édesanyákat. A kedvezmény kizárólag a munkával szerzett jövedelmekre – például munkabérre, megbízási díjra, egyéni vállalkozói vagy őstermelői bevételre – vonatkozik, ugyanakkor nem érvényes az osztalékból, árfolyamnyereségből vagy ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmekre.A háromgyermekes édesanyák 2025. október 1-jétől életkortól függetlenül mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól. Ennek feltétele, hogy az érintett nő jelenleg is jogosult legyen családi pótlékra három vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után, vagy korábban legalább 12 éven át jogosult volt erre a juttatásra. A kétgyermekes édesanyák esetében a mentességet 2026-tól fokozatosan vezetik be, életkori kategóriák szerint. Először a 40 év alattiak kapják meg ezt a kedvezményt 2026. január 1-jétől, majd 2027-től a 40–50 év közöttiek, 2028-tól az 50–60 évesek, végül 2029-től a 60 év feletti kétgyermekes anyák is jogosulttá válnak. A jogosultság feltétele hasonló a háromgyermekes édesanyákéhoz, mely alapján jelenleg fennáll vagy legalább 12 éven át állt fenn családipótlék-jogosultsága két gyermek után.Az édesanyák szja-mentessége és a családi adókedvezmény egymást kiegészítő támogatási formák. Míg az édesanyák szja-mentessége közvetlenül csökkenti az anyák adóterheit, addig a családi adókedvezmény a családok összjövedelmét[…]