600 cikk rendezése:
1. cikk / 600 Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata
Kérdés: Valóban legalább a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást kell fizetnie egy szakmai gyakorlati helyként is működő cégnek az egyetemi hallgató 4 hetes szakmai gyakorlatának idejére? Az egyetemmel kötött együttműködési megállapodásban ez a díjazás szerepel, a cég azonban eddig úgy tudta, hogy ezt az összeget csak a 6 hetet elérő szakmai gyakorlat esetén kötelező megfizetni. Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a diákoknak kifizetett díjazás összege után?
2. cikk / 600 Amerikai állampolgárságú diák szakmai gyakorlata
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy Magyarországon nappali tagozaton, duális képzés formájában egyetemi tanulmányokat folytató amerikai állampolgárságú diákot fogadott szakmai gyakorlatra? A gyakorlat idejére a cég a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást fizet a diák számára. Élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a vállalkozás a foglalkoztatással összefüggésben?
3. cikk / 600 Érettségizett gyermek árvaellátása
Kérdés: Folyósításra kerül visszamenőlegesen a nyári szünet idejére az árvaellátás annak a gyermeknek a jogán, aki idén érettségizett és jelentkezett felsőoktatási intézménybe, de még nem kapta meg a hivatalos értesítést az eredményről? Kell valamilyen módon igazolni a felvételt?
4. cikk / 600 Vér szerinti gyermek után járó családi pótlék gyámolt gyermek nagykorúsága után
Kérdés: Milyen összegű családipótlék-ellátás folyósítható a vér szerinti gyermekre tekintettel abban az esetben, ha a szülők az anya testvérének halála után annak kiskorú gyermekét gyámként a saját háztartásukban nevelték a saját gyermekükkel együtt, de a gyámolt gyermek 2025. június 16-án betöltötte a 18. életévét, így a továbbiakban saját maga kapja az ellátást? A gyermek középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik, továbbra is a gyámszülők gondoskodnak róla.
5. cikk / 600 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés: Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?
6. cikk / 600 Duális képzés minősítése árvaellátás megállapítása során
Kérdés: Tanulmányok folytatásának minősül az árvaellátás szempontjából, ha egy duális képzés keretében tanuló nagykorú munkavállaló szakképzési munkaszerződéssel rendelkezik?
7. cikk / 600 Szövetkezet tagjának munkavégzése
Kérdés: Milyen esetben végezhet munkát tagi jogviszonyban egy szövetkezet tagja? Tagi jogviszonyban történő munkavégzés esetén létrejön biztosítási jogviszony? Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyban dolgozik a szövetkezet tagja, akkor kötelező alkalmazni a 10 százalékos költséghányadot a társadalombiztosítási járulék és a szociálishozzájárulásiadó-alap meghatározásához?
8. cikk / 600 EU Kék Kártyával rendelkező munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen formában, milyen határidőket figyelembe véve, milyen adminisztráció mellett végezhet munkát külföldön – elsősorban Kínában, de esetenként a cégcsoporton belül az Európai Unióban is – egy hongkongi munkavállaló, aki jelenleg EU Kék Kártyával dolgozik stratégiai beszerzőként a magyar munkáltatójánál?
9. cikk / 600 Egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő orvos egyéni vállalkozása
Kérdés: Működhet tovább az egyéni vállalkozása, vagyis más egészségügyi intézménnyel köthet vállalkozási szerződést egy egyéni vállalkozó orvos, aki egy állami egészségügyi intézménnyel kórházi szolgálati jogviszonyt létesít? Amennyiben működhet tovább a vállalkozás, maradhat továbbra is kiegészítő tevékenységű a vállalkozó orvos, aki saját jogú nyugdíjban részesül, de a szolgálati jogviszonyra tekintettel a nyugellátás folyósítása szünetel?
10. cikk / 600 Üzemi baleset minősítése munkahelyi rendbontás esetén
Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?
