Találati lista:
1. cikk / 580 Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó
Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja 2025 májusában 6 millió forint osztalékot kapott, amelyből levonásra került a szociális hozzájárulási adó. Visszaigényelheti az érintett tag ezt az adót a 2025. évi szja-bevallásában, havi 500 ezer forintos tagi jövedelmére tekintettel annak ellenére, hogy megváltozott munkaképességű vállalkozóként mentesült a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, illetve, hogy 2025. novemberben 10 millió forint osztalékelőleget vett fel, amelyből csak szja került levonásra?
2. cikk / 580 Gyermekápolási táppénz alapja
Kérdés: Valóban átszámolhatja a munkavállaló szóbeli kérelme alapján a gyermekápolási táppénz összegét a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2025. október 27-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, munkabére 650.000 forint/hó. A dolgozó előző munkaviszonya 2021. január 4-től 2025. október 26-ig állt fenn, havi 850.000 forint munkabér ellenében. A dolgozó a 2026. január 13-tól január 30-ig tartó időszakra gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a 2023. május 16-án született gyermekére tekintettel, akit egyedülállóként nevel, így 2025. május 16-tól 2026. május 15-ig 84 GYÁP-napra jogosult. A kifizetőhely a 650.000 forintos munkabér alapján számolta ki a munkavállaló gyermekápolási táppénzének napi összegét (12.999,99 forint), aki kérte, hogy az ellátás megállapítása során vegyék figyelembe a korábbi munkáltatójánál elért magasabb jövedelmet is.
3. cikk / 580 Otthontámogatás mentesítése a letiltás hatálya alól
Kérdés: Közszolgálati munkavállaló kérelemre nyújtott otthontámogatása kifizetésének időpontját megelőzően a munkavállaló munkabérét a bírósági végrehajtó lefoglalta. Kell munkabérletiltást érvényesíteni a kifizetendő otthontámogatásból, vagy az mentes a végrehajtás alól?
4. cikk / 580 Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó
Kérdés: Figyelembe vehető az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó szempontjából az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a GYED?
5. cikk / 580 Nyugdíjkorhatárt betöltött, korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozás
Kérdés: Fennáll a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy nyugdíjkorhatárt betöltött, ám nyugdíj helyett korhatár előtti ellátást választó, özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó után is?
6. cikk / 580 491.Tartós megbízási jogviszony III.
Kérdés: Hogyan alakul a közteher-, illetve a nettó kifizetés tartós megbízási jogviszonyban, havi 100.000 forintos megbízási díj és 10 százalékos költséghányad esetén?
7. cikk / 580 Munkabérletiltás tartós megbízás esetében
Kérdés: A munkavállaló munkabérét munkabérletiltás terheli. Befejezése, kielégítése annak nagyságrendje miatt hosszú ideig nem várható. A jövő évtől meghatározott elkülönült feladatellátás érdekében tartós megbízási szerződést kíván kötni vele jelenlegi foglalkoztatója. Ki kell terjeszteni a letiltást a tartós megbízási díjra akkor is, ha a végrehajtó erre az új jogviszonytípusra nem adott ki végrehajtást?
8. cikk / 580 Spanyolországba költöző ügyvezető
Kérdés: Egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője Spanyolországba költözik, és 2026. január 1-jétől az ottani jogszabályok szerint ott kell adóznia is. Ebben az esetben a bérszámfejtésnél mire kell odafigyelni, adóelőleget kell vonni a munkabérből? Milyen nyomtatványon kell ezt bejelenteni a NAV-hoz, hogy az ügyvezető Spanyolországban adózik a jövőben? Milyen teendői vannak a cégnek ezzel kapcsolatban?
9. cikk / 580 Háromgyermekes anyák kedvezménye II.
Kérdés: Jogosult a háromgyermekes anyák kedvezményére az a munkavállaló, akinek már felnőtt első gyermeke 12 éves volt, amikor az anya Németországba ment dolgozni, addig itthon családi pótlékot kapott utána, de a jogosultsága még utána is megvolt, jelenleg pedig már Magyarországon dolgozik, és van két kiskorú gyermeke? Amennyiben igen, akkor elég a nyilatkozata, vagy szükséges még valamilyen más igazolás is?
10. cikk / 580 Biztosítási előzmény adózási forma váltása esetén
Kérdés: Figyelembe vehető a kisadózás időszaka a munkaviszonyban igényelt pénzügyi ellátásokra való jogosultság megállapítása során biztosítási előzményként abban az esetben, ha a Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózási formát vált, vagy csak vállalkozóként áll fenn a folyamatos biztosítási jogviszony? Változik a helyzet abban az esetben, ha nem a vállalkozó dönt a váltásról, hanem főállású munkaviszony létesítése miatt kikerül a Kata-tv. hatálya alól?
