564 cikk rendezése:
1. cikk / 564 Gyermektartásdíj levonása bíróság által megítélt, elmaradt munkabérből
Kérdés: A bíróság ítéletében arról rendelkezett, hogy az elvégzett rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó, azonban a munkáltató által kifizetni elmulasztott összeget és az arra eső kamatot a munkáltató fizesse meg a munkavállaló részére. A munkavállaló gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, munkáltatói levonás útján. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként kifizetett összegből, illetve a kamatból a munkáltatónak kell gyermektartásdíjat vonni ebben az esetben?
2. cikk / 564 Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai
Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
3. cikk / 564 Szülési szabadság rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban
Kérdés: A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló biztosított a szülési szabadság tartamára távolléti díjra jogosult. A csecsemőgondozási díj 2025. július 1. napjától bevezetett személyijövedelemadó-mentességével szinkronban a szolgálati jogviszonyban állók számára is biztosított az adókedvezmény. A kedvezmény bevezetését megelőzően megállapított szülési szabadság időtartamára járó távolléti díjat és a 2025. július 1. napját követően kifizetett távolléti díjat eltérően vagy egyezően kell megállapítani és folyósítani a jogosult részére?
4. cikk / 564 A letiltás és a családi kedvezmény
Kérdés: Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?
5. cikk / 564 Családi kedvezmény összege
Kérdés: Helyesen állapította meg a családi kedvezmény összegét a munkáltató az alábbi esetben? Az élettársi kapcsolatban élő szülők összesen 4 gyermeket nevelnek, akik közül kettő az apa előző házasságából, egy az anya előző házasságából származik, egy pedig közös gyermek. Az apa vér szerinti szülőként a két nagyobb gyermek után 50 százalékos arányban, élettársával közös, saját háztartásában élő gyermeke után pedig 100 százalékos arányban jogosult. 2024. adóévben az apa így a két nagyobb gyermek után (2×220.000 Ft)/2, azaz 220.000 forint, a kisebb gyermek figyelembevételével pedig szintén 220.000 forint, azaz összesen havi 440.000 forint családi kedvezményt érvényesített. Az anya vér szerinti szülőként két gyermek után jogosult családi pótlékra, de a családi kedvezményt csak egy gyermek után vette igénybe 133.330 forint havi összegben, mert az élettársával közös gyermek után az apa érvényesítette azt.
6. cikk / 564 Munkabérletiltás keresőképtelenség esetén
Kérdés: Milyen sorrendben kell foganatosítani a levonásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki a május havi, kb. 300 ezer forint nettó összegű munkabérének felét munkabérelőlegként felvette, másnap érkezett a nevére két végrehajtói letiltás több mint 500 ezer forint összegben, majd a hónap végén keresőképtelen állományba került? Helyesen jár el a munkáltató, ha először kizárólag a munkáért járó bér, valamint a munkába járás címén fizetett költségtérítés összegének 50 százalékáig foganatosítják a két letiltást, majd a fennmaradó összegből, illetve a táppénzből levonják a 150 ezer forintos munkabérelőleget? Értesíteni kell a végrehajtót a letiltás akadályoztatásáról abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb ideig lesz táppénzen?
7. cikk / 564 Távmunkavégzés külföldről
Kérdés: Egy magyarországi alapítványi iskolánál többek között dolgozik két fő igazgatóhelyettes és egy fő iskolatitkár. A két igazgatóhelyettes egy házaspár. Mindhárom munkavállaló 8 órás munkaviszonyban van az iskolánál. Mindhárom munkavállaló a családjával együtt elköltözött Máltára. (A gyerekek Máltán járnak iskolába). A munkájukat távmunkában végzik, és amikor szükséges a személyes jelenlét a munkavégzésben, akkor Magyarországra utaznak. Az egyik igazgatóhelyettesnek Máltán van egy egyéni vállalkozása, a másiknak Máltán van egy 8 órás munkaviszonya, és az iskolatitkárnak is van Máltán 8 órás munkaviszonya. A két igazgatóhelyettesnek már nincs magyarországi lakcíme sem, az ingatlanjukat eladták, és Máltán vásároltak másikat. Az iskolatitkárnak még van magyarországi lakcíme. Hol és hogyan kell megfizetniük a tb-járulékokat és a személyi jövedelemadót? A külföldre költözés óta már eltelt több mint 181 nap. A magyar tajkártya érvénytelenítésének kérelmét beadták, de azt a választ kapták, hogy a magyarországi 8 órás munkaviszony miatt nem érvénytelenítik a tajkártyájukat. Javasolták nekik az A1 nyomtatvány beadását. Ezt a nyomtatványt miért kell beadniuk, és hogyan kell kitölteniük, ha nem kiküldetésben vannak Máltán?
8. cikk / 564 Letiltás alól mentes jövedelem
Kérdés: A munkáltatói munkabérletiltásban 2025. július 1. napjától életbe lépő változás, hogy letiltás alól mentes jogcímnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege. Mit kell érteni családi kedvezmény nettó összege alatt? Ez magában foglalja a Tbj-tv. szerinti járulékkedvezményt is? Miként különül el egymástól a levonásmentes munkabér és a letiltásmentes jövedelem?
9. cikk / 564 Szociálishozzájárulásiadó-alap felső határa
Kérdés: Figyelembe lehet venni a szociálishozzájárulásiadó-alap felső határösszegének meghatározásánál a CSED, illetve a GYED összegét annak ellenére, hogy ezek után az ellátások után nem történik szociálishozzájárulásiadó-fizetés?
10. cikk / 564 Munkabérelőleg elengedése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha el kívánja engedni a munkavállalója részére 2025. január hónapban 6 havi visszafizetési megállapodás alapján folyósított 400.000 forint összegű munkabérelőleg 4 havi részletét? A munkavállaló február hónapban súlyos beteg lett, táppénzben részesül, állapota válságos. Van valamilyen különbség az eljárásban a munkavállaló halála után elengedett tartozás esetén?
