Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...pénzforgalmi szemlélettel, ami azt jelenti, hogy a kiszámlázott bevétel akkor minősül tényleges bevételnek, amikor azt ki is fizették. A járulékalap meghatározásához pontosan tudni kell, hogy adott hónapban mennyi volt a vállalkozó jövedelme, és azt is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...Erről nyilatkozhat a kifizetőnek. Ajárulékfizetési felső határ számításánál a magánszemélynek az adott kifizetésenkívüli járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho-alapot képezőbevételének 50 százalékát kell figyelembe venni. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címkék: