87 cikk rendezése:
61. cikk / 87 Baleseti járadékban részesülő személy felülvizsgálata
Kérdés: Hol érdeklődhet az orvosi felülvizsgálatról egy baleseti járadékban részesülő személy, akinek 2020 júniusára van előírva a vizsgálata, de nem tudja, hogy addigra tud-e majd időpontot kérni, és semmilyen tájékoztatást nem kapott ezzel kapcsolatban? Megszüntethetik emiatt az ellátás folyósítását?
62. cikk / 87 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
63. cikk / 87 Járulékkedvezmények veszélyhelyzet miatt
Kérdés: Élhet a járulékmentességgel az a 15 éve működő kft., amely az elmúlt évek alatt több tevékenységgel is foglalkozott, a fő tevékenységi köre a TEÁOR-besorolás szerint 4729 egyéb élelmiszer-kiskereskedelem, de az utóbbi 8 évben már kizárólag egy fagylaltozót üzemeltet fix telephelyen, amely ténylegesen az 5610-es TEÁOR alá tartozik? A fagylaltozó minden évben október 1-jétől április 30-ig zárva tart, árbevételének több mint 90 százaléka évek óta az 5610-es TEÁOR alá tartozó tevékenységből származik, amely viszont eddig nem szerepelt a tevékenységi körei között, csak a rendelet hatálybalépését követően, 2020. április 15-én jelentette be.
64. cikk / 87 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
65. cikk / 87 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló II.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak a 140/2020. Korm. rendelet előírásai szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha a munkavállaló nem a veszélyhelyzetre tekintettel kényszerül fizetés nélküli szabadság igénybevételére, hanem családi okok miatt kéri azt?
66. cikk / 87 Végrehajtási eljárás szünetelése járványügyi vészhelyzet esetén
Kérdés: Milyen hatással van a munkabérletiltások érvényesítésére az adóhatóság szünetelésre vonatkozó intézkedése?
67. cikk / 87 GYED továbbfolyósítása
Kérdés: A vészhelyzet idejére kihirdetett 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet az egyes egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról szóló rendelkezés szerint tovább kell-e folyósítani azon munkavállaló GYED-ét, akinek a GYED-re való jogosultsága a kihirdetett vészhelyzet alatt jár le, de az ellátás folyósítása mellett már 2020. január óta dolgozik? A gyermek kétéves korát követően is GYED-et kell részére folyósítani a vészhelyzet megszűnéséig, vagy be kell nyújtania a kétéves kor betöltését követő naptól a MÁK-hoz a GYES-igényét?
68. cikk / 87 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2016 óta áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, a veszélyhelyzet miatt 2020. április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, mert a munkáltatója átmenetileg bezárt, és első gyermeke előreláthatóan 2020. június közepén fog megszületni?
69. cikk / 87 Bértámogatás
Kérdés: Milyen feltételekkel és mely vállalkozások vehetik igénybe a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatást?
70. cikk / 87 Kisadózó vállalkozó kedvezménye
Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
