12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Levelező tagozatos egyetemi hallgató egészségügyi szolgáltatási járuléka
Kérdés: Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére egy egyetemi hallgató, aki a második félévet levelező tagozaton folytatja?
2. cikk / 12 Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
3. cikk / 12 Járulékfizetési kedvezmények
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki a veszélyhelyzet miatt elvesztette a munkáját, új helyen még nem tudott elhelyezkedni, és emiatt olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem?
4. cikk / 12 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
5. cikk / 12 Nyugdíjas munkavállaló fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Valóban meg kellett volna fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a nyugdíjas munkavállalók után is arra a hónapokig tartó időszakra, amely alatt a koronavírus miatt kialakult helyzetre tekintettel több hónapos fizetés nélküli szabadságon voltak? Az adóhatóság ügyfélszolgálata ezt a tájékoztatást adta.
6. cikk / 12 Egészségügyi szolgáltatási járulék a veszélyhelyzet megszüntetése után
Kérdés: A veszélyhelyzet megszüntetése után is meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatónak abban az esetben, ha dolgozói a koronavírussal összefüggésben még augusztus 31-ig fizetés nélküli szabadságon vannak?
7. cikk / 12 Egészségügyi szolgáltatási járulék két munkáltató esetén
Kérdés: Melyik munkáltatónak kell megfizetnie a havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy munkavállaló két különböző cégnél áll napi 4 órás munkaviszonyban, és a veszélyhelyzetre tekintettel mindkét munkáltatónál fizetés nélküli szabadságon van?
8. cikk / 12 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
9. cikk / 12 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
10. cikk / 12 Szülők munkavégzés alóli mentesítése
Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
