Találati lista:
1. cikk / 218 Kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése
Kérdés: Hogyan változik egy kisadózó egyéni vállalkozó közteherfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a jelenleg fennálló munkaviszonya 2026. február 28-tól megszűnik? Keletkeztet ez a változás bármilyen további járulékfizetési (pl. egészségügyi szolgáltatási járulék) kötelezettséget? Jár végkielégítés, illetve munkanélküli-járadék a munkavállaló részére, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg?
2. cikk / 218 Nők nyugdíjazása
Kérdés:
Mikor mehet el kedvezményes öregségi nyugdíjba egy nő? Mit jelent a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idő? Mit tartalmaz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, illetve mit jelent a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szerzett szolgálati idő? Melyiknek kell megfelelni, hogy egy nő nyugdíjba mehessen?
3. cikk / 218 A Bérgarancia Alap
Kérdés: Melyek azok a helyzetek, amikor egy foglalkoztató igénybe veheti a Bérgarancia Alapot? Kérhet segítséget a munkavállalók munkabérének finanszírozásához az a cég, amely késve fogja megkapni egyik nagy megrendelőjétől a díjazását, ezért átmenetileg nem tudja kifizetni a munkabéreket?
4. cikk / 218 Nyugdíjba vonuló munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Meg kell szüntetni a német állampolgárságú munkavállaló munkaviszonyát abban az esetben, ha hamarosan betölti a 65. életévét, és nyugdíjba kíván vonulni? A munkavállaló rendelkezik a magyar nyugellátás igénybevételéhez szükséges szolgálati idővel. A cég az érintett munkavállalót nem akarja tovább foglalkoztatni, tehát ahogy betölti a nyugdíjkorhatárt, szeretnék megszüntetni a munkaviszonyát. Hogyan történhet a munkaviszony megszüntetése, tekintettel arra, hogy a munkavállaló szeretne tovább dolgozni? Felmondás esetén számolni kell felmondási idővel, illetve végkielégítéssel?
5. cikk / 218 Nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Változatlanul biztosítottnak minősül, azaz terheli a járulékfizetési kötelezettség azt a munkavállalót, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, 2025. április 29-én betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de nem igényelte az öregségi nyugdíjat? Munkajogi értelemben tekinthető nyugdíjasnak a dolgozó, azaz könnyebben felmondhat számára a munkaadó, és nem illeti meg végkielégítés?
6. cikk / 218 Pedagógus nyugdíjazása
Kérdés: Jogosult lesz végkielégítésre és a következő jubileumi jutalomra az a pedagógus, aki 2025. augusztus hónapban szerzi meg a 40 éves jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjához, és igénybe szeretné venni az ellátást? Hogyan befolyásolja a jogosultságát a pedagógusok életpályájával kapcsolatos szabályozás? Az érintett a 25 éves jubileumi jutalmat 2020-ban kapta meg, a 30 éves jutalomra 2025. október hóban lenne jogosult? Taníthat tovább a nyugellátás veszélyeztetése nélkül?
7. cikk / 218 A szabadság megváltásának/ kiadásának elévülése
Kérdés: Meddig követelhető a szabadság pénzbeli megváltása abban az esetben, ha a munkavállaló nem veszi igénybe az őt megillető szabadidőt?
8. cikk / 218 Bíróság által megítélt díjazás
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
9. cikk / 218 Tartósan keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
10. cikk / 218 Munkabér kifizetése csődeljárás alatt
Kérdés: Hogyan érinti a munkabérek kifizetését, illetve a munkáltató munkabérfizetési kötelezettségét a folyamatban lévő csődeljárás? Miként kerül sor a munkabérek kifizetésére? A munkáltatónak vagy a bérgarancia-alapnak kell kifizetnie a béreket ebben az esetben?
