Ügyvezető jogosultságainak korlátozása

Kérdés: Állami tulajdonban álló gazdasági társaság SzMSz-e úgy rendelkezik, hogy ügyvezetésnek minősül mindazon, a társaság vezetéséhez és irányításához szükséges döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapító hatáskörébe, illetve az SzMSz-ben meghatározott ügyvezető-helyettesi hatáskörbe. Korlátozhatja jogszerűen az alapító az ügyvezető ügyvezetési jogosultságát egy, a társaság szervezetében alatta álló vezető tisztségviselőnek nem minősülő személy hatáskörére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...már nem a törvény határozza meg, hanem rábízza a jogi személy létesítő okiratára vagy belső szabályzatára, ilyen lehet például egy ügyvezető-helyettes is. A belső viszonyokban az SzMSz meghatározhat olyan rendelkezéseket, amelyek esetlegesen az ügyvezető egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási szabályokra kell figyelemmel lennie a munkavállalói kiküldetésével összefüggésben egy magyarországi székhellyel rendelkező cégnek, amelynek egyik tulajdonosa osztrák állampolgár, és amely Ausztriában is rendelkezik telephellyel?
Részlet a válaszából: […] ...25 százalékot.Fontos kiemelni, hogy a munkáltatónak kell teljesítenie ezeket a feltételeket, és nem a gazdasági társaság tagjának vagy ügyvezetőjének.Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha a foglalkoztató– a cégbíróság által jogerősen be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

Tartós megbízási jogviszony

Kérdés: Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alapján látja el, kivéve, ha az érintett személyes közreműködése révén eleve társas vállalkozónak tekintendő.Tehát, ha az ügyvezető a társaság tagja, akkor őt tartós megbízási jogviszonyban bejelenteni nem lehet.Abban az esetben, ha az ügyvezető nem tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú kisadózó vállalkozó

Kérdés: Hogyan érinti az egyéni vállalkozó kisadózói jogviszonyát, ha az édesapjától örökölt egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot, amelyben az ügyvezetést heti 2 órás munkaviszonyban látja el a minimálbér arányos részének megfelelő munkabér ellenében, és emellett egy betéti társaságban rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben a heti kétórás munkaviszony alapján?
Részlet a válaszából: […] ...örökölt kft.-ben az érintett heti 2 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Munkaviszony esetén a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a tényleges munkabér, de havonta leg-alább a minimálbér 30 százaléka (2026-tól tehát havi 322.800×30% =...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Spanyolországba költöző ügyvezető

Kérdés: Egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője Spanyolországba költözik, és 2026. január 1-jétől az ottani jogszabályok szerint ott kell adóznia is. Ebben az esetben a bérszámfejtésnél mire kell odafigyelni, adóelőleget kell vonni a munkabérből? Milyen nyomtatványon kell ezt bejelenteni a NAV-hoz, hogy az ügyvezető Spanyolországban adózik a jövőben? Milyen teendői vannak a cégnek ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás a 883/2004/EK rendelet 11–13. cikkében található. A biztosítás helye több tényező függvénye.Kérdéses, hogy az érintett ügyvezető Spanyolországban is végez-e valamilyen biztosítási kötelezettség alá eső munkát, és ha igen, akkor milyen jellegűt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető képviseleti jogosultságának korlátozása

Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság SzMSz alapján, az ügyvezető az SzMSz-ben foglalt különleges rendelkezések figyelembevételével önállóan képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A különleges rendelkezések alapján saját szakterületét illetően az ügyvezető-helyettes képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok, illetve hatóságok előtt. Az alapító jogszerűen korlátozhatja ilyen módon az ügyvezető képviseleti jogát? A társaság SzMSz-e úgy rendelkezik, hogy ügyvezetésnek minősül mindazon, a társaság vezetéséhez és irányításához szükséges döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapító hatáskörébe, illetve az SzMSz-ben meghatározott ügyvezető-helyettesi hatáskörbe. Jogszerűen korlátozhatja az alapító az ügyvezető ügyvezetési jogosultságát egy, a társaság szervezetében alatta álló vezető tisztségviselőnek nem minősülő személy hatáskörére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...már nem a törvény határozza meg, hanem rábízza a jogi személy létesítő okiratára vagy belső szabályzatára, ilyen lehet például egy ügyvezető-helyettes is. A belső viszonyokban az SzMSz meghatározhat olyan rendelkezéseket, amelyek esetlegesen az ügyvezető egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Egyszemélyes kft. többes jogviszonyú tagja

Kérdés: Társas vállalkozónak minősül annak az egyszemélyes kft.-nek a tagja, aki az ügyvezetést választott tisztségviselő jogviszonyban, azaz okirat szerint megbízási jogviszonyban, nulla forint tiszteletdíjért látja el, és személyes közreműködésre tekintettel van egy napi 2 órás munkaviszonya a kft.-ben? Az érintettnek a kft.-n kívül van egy kisadózó egyéni vállalkozása is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kft.-tag az ügyvezetést ingyenes megbízási jogviszonyban látja el, így e státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, és mivel nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...(4)–(7) bekezdései szerint, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Munkavállaló saját bankkártyájával fizetett céges beszerzés

Kérdés: Elszámolhatja költségtérítésként a munkaadó az egyik munkavállalója által egy céges rendezvényen a saját bankkártyájával kifizetett összeget, amelyet a következő havi munkabérrel utal vissza a dolgozó részére? Természetbeni juttatásnak minősül ebben az esetben a kifizetett összeg?
Részlet a válaszából: […] ...jelenlegi jogszabályi környezetben nincs olyan szabály, amely megtiltaná, hogy egy céges beszerzést magánszemély, pl. ügyvezető vagy alkalmazott saját magánbankszámlájával fizessen ki. Az ilyen ügyletet úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély megelőlegezte a cég kiadását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a „B” kft.-ben annak a vállalkozónak, aki két kft.-ben is tulajdonos, az „A” kft.-ben heti 30 órás munkaviszonyban áll 250 ezer forint munkabérrel, a „B” kft.-ben pedig ingyenesen látja el az ügyvezetői tevékenységet? Hogyan változnának a kötelezettségei, ha a „B” kft.-ben is részmunkaidős munkaviszonyban állna? Az érintett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik, amelyet nem szeretne elveszíteni.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett ügyvezető „A” kft.-ben munkaviszonyban áll, ahol a tényleges munkabére alapulvételével rója le a közterheket.Amennyiben „B” kft.-ben nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
71