191 cikk rendezése:
61. cikk / 191 Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj
Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
62. cikk / 191 Nyugdíjas munkavállaló jövedelmi korlátja
Kérdés: Mennyi jövedelem adható a nyugdíj szüneteltetése nélkül annak a június 20-án nyugdíjba vonult munkavállalónak, aki július 1-jétől új munkaviszonyt létesített? Megkaphatja-e a 828 ezer forintot, vagy csak az időarányos 414 ezer forintot keresheti? Figyelmen kívül kell-e hagyni a számításnál az első fél évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet?
63. cikk / 191 Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása
Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
64. cikk / 191 Cégautó magáncélú használata
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy kft. alkalmazottja nem csak céges ügyekben használja a vállalkozás tulajdonában lévő személyautót? Változik-e a helyzet akkor, ha a cégautót a személyesen nem közreműködő tulajdonos használja?
65. cikk / 191 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
66. cikk / 191 Nem saját dolgozó részére adott üzleti ajándék közterhei
Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, tb- és eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek 10 000 forint feletti üzleti ajándék után abban az esetben, ha nem a saját dolgozójának adja?
67. cikk / 191 Cégautóadó utáni eho megfizetése
Kérdés: Fennáll-e az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha az egyéni vállalkozó a magáncélú használatot útnyilvántartással kizárja, és a cégautóadót csak azért fizeti, mert így a személygépkocsi teljes értékét értékcsökkenésként el kívánja számolni? Ha az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt érvényesít a személygépkocsi után, akkor 4 évig fizetnie kell a cégautóadót. Ezen esetekben fennáll-e az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, vagy csak a magáncélú használat, illetve annak lehetősége miatt fizetett cégautóadó után kell megfizetni?
68. cikk / 191 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
69. cikk / 191 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
70. cikk / 191 Cafeteria-rendszer kialakítása
Kérdés: Egy vállalat 2008. évtől cafeteria-rendszer bevezetését tervezi. Megállapíthatják-e egységesen a munkavállalók besorolási bérének 15 százalékában az éves béren kívüli juttatási keretüket? Jogosultak lesznek-e ez alapján az adókedvezmények igénybevételére?
