Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyeket:– a munkáltató a magánszemély javára munkáltatóihozzájárulásként önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba együttesen, legfeljebba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Nyereményjáték közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni abban az esetben, ha egy üzlet nyereményakciót szervez, melynek az a lényege, hogy minden, legalább 5000 forint értékben vásárló részt vehet a nyereményjátékban a vásárlást igazoló blokk ellenében, ahol a nyeremény többféle – póló, sapka, kulcstartó, más apróságok –, míg a fődíj egy egyiptomi nyaralás?
Részlet a válaszából: […] A leírt nyereményjáték nem tekinthető az 1991. évi XXXIV.tv. 23. § (1) bekezdése szerinti ajándéksorsolásnak. Ennek azért vanjelentősége, mert ebben az esetben az Szja-tv. 76. §-a szerinti, nyereményekadózására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.Ha ez a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:    

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt mindenképpen tisztázni kell, hogy a hallgatóimunkadíjon elsődlegesen a felsőoktatási intézményben, illetve a felsőoktatásiintézmény által létrehozott, illetve támogatott gazdasági társaságban tagként,illetve alkalmazottként végzett munka ellenértékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas munkavállaló jövedelmi korlátja

Kérdés: Mennyi jövedelem adható a nyugdíj szüneteltetése nélkül annak a június 20-án nyugdíjba vonult munkavállalónak, aki július 1-jétől új munkaviszonyt létesített? Megkaphatja-e a 828 ezer forintot, vagy csak az időarányos 414 ezer forintot keresheti? Figyelmen kívül kell-e hagyni a számításnál az első fél évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. §-ának (1) bekezdése a nyugdíjfolyósításszünetelését (a tárgyév december 3-ig, illetve a 62. életév betöltéséig) akkorírja elő, ha a nyugdíjas munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulék alapjameghaladja a tárgyév első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] A feltételezhetően magánszemély építtető foglalkoztatóváválására, az ezzel összefüggő adó- és járulékkötelezettségeire is az általánosszabályok vonatkoznak. Az a tény, hogy a munkavállaló hajléktalan, nem játszikszerepet a foglalkoztatására nézve, így munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Cégautó magáncélú használata

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, illetve a magánszemélynek abban az esetben, ha egy kft. alkalmazottja nem csak céges ügyekben használja a vállalkozás tulajdonában lévő személyautót? Változik-e a helyzet akkor, ha a cégautót a személyesen nem közreműködő tulajdonos használja?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. §-a alapján természetbeni juttatásnakminősül a kifizető tulajdonában, üzemeltetésében álló, belföldi forgalmiengedéllyel és rendszámmal ellátott személygépkocsija magáncélú használatáratekintettel keletkezett jövedelem. Magáncélú használatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletében található adómentestermészetbeni juttatások – étkezés, üdülés, számítógép, internet, csekélyértékű ajándék stb. – adómentessége szempontjából közömbös, hogy a juttatásbanminden dolgozó, vagy csak a dolgozók egy csoportja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Nem saját dolgozó részére adott üzleti ajándék közterhei

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, tb- és eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek 10 000 forint feletti üzleti ajándék után abban az esetben, ha nem a saját dolgozójának adja?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés a) pontja alapjántermészetbeni juttatás az üzleti ajándék. Az Szja-tv. 69. § (10) bekezdés e)pontja szerint üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti,hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.
Kapcsolódó címke:

Cégautóadó utáni eho megfizetése

Kérdés: Fennáll-e az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha az egyéni vállalkozó a magáncélú használatot útnyilvántartással kizárja, és a cégautóadót csak azért fizeti, mert így a személygépkocsi teljes értékét értékcsökkenésként el kívánja számolni? Ha az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt érvényesít a személygépkocsi után, akkor 4 évig fizetnie kell a cégautóadót. Ezen esetekben fennáll-e az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, vagy csak a magáncélú használat, illetve annak lehetősége miatt fizetett cégautóadó után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. számú melléklet III./2 pontja alapján azegyéni vállalkozó az üzleti céllal használt személygépkocsi utánértékcsökkenési leírást akkor számolhat el, ha a cégautóadót megfizeti. Az egyéni vállalkozó a 49/B. § (6) bekezdés d) pontjaalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszából: […] Az első – az alkalmazás minőségére vonatkozó – kérdésreadandó válasz a nem. A betéti társaság üzletvezetője e tevékenységét tekintvenem minősülhet társas vállalkozónak, mivel a Tbj-tv. 4. § d) pontja alapján abetéti társaság bel- és kültagja társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.
1
6
7
8
20