13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Kiegészítő tevékenységű tag természetbeni juttatása
Kérdés: Kaphat-e étkezési utalványt egy társaság kiegészítő tevékenységű tagja?
2. cikk / 13 Keresőképtelen munkavállalók természetbeni juttatásai
Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni abban az esetben, ha a cég belső szabályzata szerint a keresőképtelen állományban lévő dolgozók is megkapják a melegétel-utalványt?
3. cikk / 13 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
4. cikk / 13 Részmunkaidős munkavállaló étkezési jegye
Kérdés: Jogosult-e étkezési utalványra egy négyórás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló? A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi 6000 forintos étkezési utalványt kapnak.
5. cikk / 13 Étkezési utalvány közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek és a magánszemélynek abban az esetben, ha az ügyintéző melegétkezési utalvány helyett havi 12 000 forint összegben hidegétkezési utalványt osztott ki a dolgozóknak?
6. cikk / 13 Étkezési utalvány juttatása többes jogviszony esetében
Kérdés: Összevonható-e a két különböző munkahelytől kapott étkezési utalvány annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki egy részvénytársaságnál heti 32 órában dolgozik, ahol havi 9000 forint összegű étkezési utalvány kap, egy másik munkahelyen heti 18 órában dolgozik, és ott is kap étkezési utalványt? Ha igen, akkor melyik munkahelyen lesz adóköteles jövedelme, milyen járulékok terhelik az adóköteles részt, ki és hogyan fizeti a közterheket?
7. cikk / 13 Étkezési költségtérítés
Kérdés: Egy cég néhány dolgozójának 8000 forint összegű melegétkeztetési utalványt ad, a többiek a cég nevére kiállított, melegétkezési előfizetésre szóló számlát adnak le, amely általában magasabb összegű. Elszámolható-e adómentesen ez a juttatás, vagy csak utalvány formájában adható?
8. cikk / 13 Munkáltató által rendezett vacsora közterhei
Kérdés: Egy cég 10 dolgozójából álló csapat egy háromnapos sportversenyen vett részt, amely előtt a cégvezetés valamennyi részvevőt vendégül látta egy vacsorán. A számla a cég nevére szól, és 10 adag ételt, illetve italt tartalmaz. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez a vacsora, vagy összevonandó jövedelemként kell utána adót és járulékot fizetni?
9. cikk / 13 Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
10. cikk / 13 Melegétkezési utalvány
Kérdés: Ki fizeti meg az adót abban az esetben, ha melegétkezési utalványt 8000 forint értékben kapnak a dolgozók? A 6000 forintos utalvány teljes összegében adómentes?
