29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése
Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
2. cikk / 29 Egyesületi tagok részére adott étkezési utalvány
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy polgárőr egyesület étkezési utalványt ad az önkéntes munkát végző tagjainak?
3. cikk / 29 Ügyvezetőnek nyújtott lakhatási lehetőség
Kérdés: Milyen adókötelezettség terheli az ügyvezető részére biztosított bérlakás díját abban az esetben, ha a bérleti szerződést a foglalkoztató cég kötötte meg, és a bérleti díjat elszámolják?
4. cikk / 29 Köztestület választott tisztségviselőjének személygépkocsi-használata
Kérdés: Köztestület választott képviselői céges autót használnak a feladatok ellátására. Milyen adózási következményekkel kell számolni, ha a céges autót magáncélra is használják, és annak költségét a cég viseli, illetve mi a helyzet akkor, ha a kifizető bérbe veszi a magánszemély autóját minden költséget viselve, és azt a magánszemély használja, akár magáncélra is?
5. cikk / 29 Munkásszállás biztosítása
Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni a munkáltató által térítésmentesen biztosított munkásszállás után? Lakhatnak-e ugyanabban a munkásszállóban a munkavállalók közeli hozzátartozói is, és ha igen, milyen közterheket kell megfizetni ez után a juttatás után?
6. cikk / 29 Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének természetbeni juttatásai
Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban a saját társaságával egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője? Ha igen, kaphat-e a kft.-től kedvezményes természetbeni juttatásokat és egyéb béren kívüli juttatásokat, illetve állíthat-e ki kiküldetési rendelvényt a saját tulajdonú személygépkocsi használatára tekintettel?
7. cikk / 29 Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei
Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
8. cikk / 29 Munkaadói és munkavállalói járulék
Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
9. cikk / 29 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
10. cikk / 29 Adóköteles biztosítási díj társadalombiztosítási közterhei
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterhek fizetésére kötelezett a cég, illetve a magánszemély a munkáltató által a munkavállaló javára havonta fizetett adóköteles biztosítási díj után?
