73 cikk rendezése:
1. cikk / 73 Gyermektartásdíj módosítása
Kérdés: Valóban szabálytalanul jár el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló belépésekor átadott tartozásigazoláson szereplő – bíróság által megítélt – gyermektartásdíj összegénél magasabb összeget von le és utal el a munkavállaló kérésére, ezért a végrehajtó által közüzemi tartozás miatt küldött újabb letiltást lényegesen alacsonyabb összegben tudja teljesíteni, vagy adott esetben egyáltalán nem is tud utalni?
2. cikk / 73 Gyermektartásdíj levonása bíróság által megítélt, elmaradt munkabérből
Kérdés: A bíróság ítéletében arról rendelkezett, hogy az elvégzett rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó, azonban a munkáltató által kifizetni elmulasztott összeget és az arra eső kamatot a munkáltató fizesse meg a munkavállaló részére. A munkavállaló gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, munkáltatói levonás útján. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként kifizetett összegből, illetve a kamatból a munkáltatónak kell gyermektartásdíjat vonni ebben az esetben?
3. cikk / 73 Munkabérletiltás keresőképtelenség esetén
Kérdés: Milyen sorrendben kell foganatosítani a levonásokat annak a munkavállalónak az esetében, aki a május havi, kb. 300 ezer forint nettó összegű munkabérének felét munkabérelőlegként felvette, másnap érkezett a nevére két végrehajtói letiltás több mint 500 ezer forint összegben, majd a hónap végén keresőképtelen állományba került? Helyesen jár el a munkáltató, ha először kizárólag a munkáért járó bér, valamint a munkába járás címén fizetett költségtérítés összegének 50 százalékáig foganatosítják a két letiltást, majd a fennmaradó összegből, illetve a táppénzből levonják a 150 ezer forintos munkabérelőleget? Értesíteni kell a végrehajtót a letiltás akadályoztatásáról abban az esetben, ha a dolgozó hosszabb ideig lesz táppénzen?
4. cikk / 73 Letiltás alól mentes jövedelem
Kérdés: A munkáltatói munkabérletiltásban 2025. július 1. napjától életbe lépő változás, hogy letiltás alól mentes jogcímnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege. Mit kell érteni családi kedvezmény nettó összege alatt? Ez magában foglalja a Tbj-tv. szerinti járulékkedvezményt is? Miként különül el egymástól a levonásmentes munkabér és a letiltásmentes jövedelem?
5. cikk / 73 Különélő feleség özvegyi nyugdíja
Kérdés: Jogosult özvegyi nyugdíjra az elhunyt felesége, ha a házaspár már 7 hónapja nem élt együtt, de hivatalos válás nem történt?
6. cikk / 73 Munkabérletiltás egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséből
Kérdés: Ki kell terjeszteni a jövedelemkiegészítésre a nyugdíjfolyósítás szünetelése alatt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott jövedelmére kiadott munkabérletiltás hatályát, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás hatálya alól? A letiltást önálló bírósági végrehajtó adta ki.
7. cikk / 73 Munkabérletiltás változása 2025-ben
Kérdés: Melyek azok a munkavállalói munkabér-letiltást érintő változások 2025. évtől, melyeket a letiltást érvényesítő munkáltatónak kötelező érvénnyel alkalmazni kell? A jogalkotó rendelkezik az átmeneti időszak szabályozásáról, illetve mely időponttal lépnek hatályba a módosító rendelkezések?
8. cikk / 73 Letiltás sorrendje
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha csak egy levonást teljesít egy napi 4 órás megváltozott munkaképességű munkavállaló 88.711 forintos nettó munkabéréből, amelyet több darab nagy összegű letiltás is terhel, tekintettel arra is, hogy a hatályos jogszabályok alapján csak a nettó 60.000 forint feletti rész vonható végrehajtás alá?
9. cikk / 73 Gyermektartásdíj levonása magasabb összegben
Kérdés: Levonhatja és elutalhatja a munkáltató a bírósági végzésben szereplő fix összegű gyermektartásdíjnál magasabb összegben a díjat abban az esetben, ha a munkavállaló ezt írásban kifejezetten kéri? A dolgozóval szemben egyéb végrehajtás nincs folyamatban.
10. cikk / 73 Munkabér kifizetése csődeljárás alatt
Kérdés: Hogyan érinti a munkabérek kifizetését, illetve a munkáltató munkabérfizetési kötelezettségét a folyamatban lévő csődeljárás? Miként kerül sor a munkabérek kifizetésére? A munkáltatónak vagy a bérgarancia-alapnak kell kifizetnie a béreket ebben az esetben?
