Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet a biztosítási kötelezettséggel kapcsolatban egyértelműen kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyekre, azaz az uniós állampolgárokra csak egy tagállam jogszabályai alkalmazhatók. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak az egyik tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két részre lehet és kell osztani. A válasz első része a családtámogatás szempontjából, a második az adózás szempontjából kell, hogy megközelítse a felvetett problémát. A Cst. 4. §-ának i) pontja határozza meg a családi pótlék körében jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Versenybírói elszámolás

Kérdés:

Versenybírói elszámolás esetén keletkezik személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség akkor, ha a kifizető egy egyesület, a kiküldő pedig a szakszövetség?

Részlet a válaszából: […] A magánszemély minden jövedelme adóköteles [Szja-tv. 1. § (3) bekezdés]. A játékvezetők tevékenysége a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért a részükre kifizetett díjazás, tiszteletdíj, költségtérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Letiltás munkabérből

Kérdés:

Hogyan kell teljesítenie a munkáltatónak a végrehajtó által előírt levonási kötelezettséget abban az esetben, ha tájékoztatást kapott arról, hogy az egyik munkavállaló ellen végrehajtási ügy van folyamatban, amelynek kapcsán a meghatározott összegek levonására köteles? Mire kell figyelnie a munkáltatónak ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Hogyha a munkáltató kap egy felhívást a végrehajtótól annak kapcsán, hogy egy munkavállalója ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, és a munkabéréből levonást kell teljesíteni, akkor a felhívásban az is szerepelni szokott, hogy milyen százalékig terjedően kell ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje

Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás folyósításának időtartama sem szolgálati időként, sem pedig a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjjogosultsága tekintetben jogosultsági időként nem vehető figyelembe, ezért az érintettnek valóban szüksége van egy biztosítási jogviszonyra annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Be kell jelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott öregségi nyugdíjas munkavállalót, illetve kell közterhet fizetni ebben az esetben? Amennyiben nem kell megtenni a bejelentést, hogyan igazolható, hogy létrejött a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozóan semmilyen eltérő előírást sem tartalmaz.Ebből következőn, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalót az általános szabályok szerint be kell jelenteni (telefonon, ügyfélkapun vagy T1042E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Jogviszonyok

Kérdés:

Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.

Részlet a válaszából: […] Kezdjük a nem tag munkavállalóval, aki havi 60.000 forintos megbízási díjért végez munkát a cégben.A havi 60.000 forintból származó jövedelem (60.000× 90% = 54.000 forint) havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, tehát nem keletkeztet biztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkabérelőleg

Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
Részlet a válaszából: […] A munkabérelőleg gyakorlatilag a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott kamatmentes kölcsön, melynek fedezete elsősorban a később esedékes munkabér. A munkavállalónak nyújtott kölcsönt a munkáltató a magánszeméllyel szemben fennálló követelésként tartja nyilván,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.
1
…
3
4
5
…
74