GYED jogalap nélküli folyósítása

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/C. §-ának (1) bekezdése értelmében nem jár a GYED, amennyiben a jogosult a Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Nyugdíj visszamenőleges igénylése

Kérdés: Kérheti visszamenőlegesen a nyugdíjkorhatára betöltésétől a nyugellátás megállapítását az a személy, aki a korhatár betöltésekor nem igényelte meg a nyugdíját, hanem tovább dolgozott? Az érintett személy jelenleg 38 év szolgálati idővel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az attól függ, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől számítva mennyi idő telt el, ugyanis az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltésekor nem kérte az öregségi nyugdíj megállapítását, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Visszamenőleges nyugdíjazás

Kérdés:

Vissza tudja igényelni a járulékot a munkavállaló vagy a munkáltató az alábbi esetben? Egy munkaviszonyban álló dolgozót elbocsátotta a munkáltatója, és 3 havi végkielégítést, valamint – megállapodás alapján – 3 havi felmentési időt biztosított a számára, így jogviszonya 2023. szeptember 30-án szűnt meg, azonban az összes járandóság kifizetése után a dolgozó a 40 év jogosultsági idejére tekintettel 2023. április 10-ei dátummal nyugdíjas lett. Mi lesz ebben az esetben a végkielégítés sorsa, tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére nem jár ez a juttatás?

Részlet a válaszából: […] Kezdjük a járulékproblémával. Mivel a nyugdíjas munkavállalóra nem terjed ki a biztosítás, a munkabérét nem terheli sem járulék, sem pedig szociális hozzájárulási adó. Tehát mindazon jövedelem, amelynek kifizetésére az április 10-ét követő időszakra került sor, mentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Táppénzben részesült munkavállaló visszamenőleges nyugdíja

Kérdés:

Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2022. augusztus 5-től november 30-ig táppénzben részesült munkavállalója bejelenti, hogy 2022. szeptember 20-tól visszamenőleg öregségi nyugdíjas lett? Azon túl, hogy elvégzi az önellenőrzést, a táppénz visszafizettetéséről is kell határozatot hozni?

Részlet a válaszából: […] Egyre gyakrabban felmerülő ellentmondásra hívja fel a kérdés a figyelmet.A Tny-tv. 64. §-ának (2) bekezdése értelmében a nyugellátásra vonatkozó igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló dolgozóra a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás. Ebből következően az e körbe tartozó dolgozó munkabérét nem terheli egyéni járulék, illetve a munkaadónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Nők kedvezményes nyugdíjának visszamenőleges igénybevétele

Kérdés: Érvényesítheti visszamenőlegesen 2018. február 20-tól a nyugdíjigényét egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosultságot szerzett igénylő, aki már attól az időponttól jogosulttá vált az ellátásra, de egy folyamatban lévő nagy összegű megbízási szerződés miatt csak szeptember 1-jétől tudta volna igénybe venni? Érvényes erre az esetre is a törvénymódosítás, amely eltörölte a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 64. §-ának (2) bekezdése általánosságban valóban kimondja, hogy az igényt visszamenőlegesen akár 6 hónapra is lehet érvényesíteni. Ugyanakkor e megengedő szabályhoz azt is hozzáfűzi, hogy az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

1950-ben született munkavállaló

Kérdés: Érdemes kérnie a nyugdíja újraszámítását annak az 1950-ben született munkavállalónak, aki közel három éve ment nyugdíjba, és mivel nem vonatkozott rá kereseti korlát, meglehetősen magas havibérrel került bejelentésre? Előfordulhat, hogy rosszabbul jár az új nyugdíj-megállapítással?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben taglalt körülményekből az következik, hogy nem korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, hanem saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személyről van szó. A saját jogú nyugdíj folyósítása mellett létesített biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Nyugdíjas személy részére fizetett elmaradt munkabér

Kérdés: Melyik évre vehető figyelembe a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés számításánál egy öregségi nyugdíjas munkavállaló részére bírósági ítélet alapján 2014. évre vonatkozóan 2016. december hónapban kifizetett 750 ezer forint összegű elmaradt munkabér?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése értelmében az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelést) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] A havi 50 ezer forint tételes adót fizető kisadózó ellátási alapja 81 300 forint/hó, ami alacsonyabb, mint a havi minimálbér (2016-ban 111 ezer forint) összege, ezért esetében valóban arányos szolgálati időt kell számolni, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az egy év alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Özvegyi nyugdíj visszamenőleges igénylése

Kérdés: Igényelhető visszamenőlegesen az özvegyi nyugdíj, és ha igen, hány hónapra?
Részlet a válaszából: […] A hozzátartozói ellátásoknak van egy érdekes sajátossága, mégpedig az, hogy meghatározott jogosultsági feltételeknek nemcsak az igénylő, hanem az elhunyt oldaláról is teljesülni kell. A házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (együtt: házastárs) ugyanis özvegyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.
1
2
3