46 talált cikk a munkabaleset kifejezésre

Kérdés: Milyen feladata van a foglalkoztatónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavégzéssel összefüggésben balesetet szenvedett munkavállaló nem válik keresőképtelenné? Milyen formanyomtatványokat kell használni, illetve milyen jegyzőkönyveket kell készíteni ebben az esetben?

Kérdés: A volt munkavállaló betegkísérő munkakörben dolgozott. Munkabalesetet szenvedett egy beteg megemelésekor. Az egészségkárosodás derékhúzódás. A balesetet a foglalkoztató utólag jelentette be, ezt követően értesült a kifizetőhely a munkabalesetről, mely a kivizsgálást követően elismerésre került. A háziorvos „8”-as keresőképtelenségi kóddal állította ki az igazolásokat, közben a munkavállaló orvost váltott. A kifizetőhely megkeresést küldött a jelenlegi orvos részére, hogy kérje az okozati összefüggést. A háziorvos a válaszban leírja, hogy nem tartja üzemi balesetnek az esetet, mert a traumaleleten térdpanasza volt a munkavállalónak, illetve kettő évvel ezelőtt volt egy balesete, melyben a gerince is sérült. Erről tájékoztatta a munkavállalót, aki elfogadta az indoklást. A munkavállalót nem nyilatkoztatták külön, hogy kéri-e a baleseti táppénz megállapítását, telefonon érdeklődött. Meghallgatási jegyzőkönyvet írt alá a balesettel kapcsolatban. Megállapítható baleseti táppénz a munkavállaló részére, amikor a háziorvos elzárkózik a nyilatkozattól?

Kérdés:

Elismerhető üzemi balesetként az alábbi eset arra való hivatkozással, hogy a munkavállaló a munkahelyén, munkaidőben, a munkáltató utasításai szerint végezte a feladatát? A munkavállaló munkavégzés közben rosszul lépett, és megrogyott a térde, ami a munkáltató által készített kamerafelvételen is jól látszik. Munkáltatója szakrendelésre elvitte, ahol pihenést, borogatást javasoltak, majd a háziorvosa keresőképtelen állományba vette. A munkáltató jegyzőkönyvet nem vett fel az esetről, mert az Mvt. fogalmi körébe tartozó baleset fogalmának nem felel meg az esemény, ezért egy tájékoztatóban közölte a munkavállalóval, hogy munkabalesetnek nem ismeri el.

Kérdés:

Elismerhető üzemi balesetként, ha egy munkavállaló a munkáltató által biztosított ebédidőben a munkáltató telephelyén kívül, egy bevásárlóközpont éttermében megbotlott, elesett, és eltörte a csuklóját, vagy el kell utasítani a baleseti táppénz iránti kérelmét?

Kérdés: Üzeminek minősíthető egy munkavállaló csapatépítő tréningen elszenvedett balesete, amin nem volt kötelező a részvétel? A tréning limitált létszámban került meghirdetésre, a megvalósításra egy rendes munkanapon került sor, csak az volt ott, aki szeretett volna ott lenni, és éppen rá is ért. A munkáltató munkavédelmi szakembere nem ismerte el munkabalesetnek.

Kérdés: Elismerhető üzeminek a baleset, illetve folyósítható baleseti táppénz az alábbi esetben? Egy dolgozó májusban munka közben balesetet szenvedett a kezén. Nem jelezte rögtön a vezetőjének, a műszakot végigdolgozta, de estére a kézfájdalma erősödött, így felkereste a helyi kórházat, ahol zúzódásos sérülést állapítottak meg. Csak ezt követően jelezte munkahelyi vezetőjének az esetet, a kifizetőhelyet viszont nem tájékoztatták, így nem történt vizsgálat. Augusztusban keresőképtelenségről szóló igazolást adott le a dolgozó, kéztőalagút-szindrómával műtötték, amely elmondása szerint a májusi balesetből kifolyólag volt szükséges. A kórház és a háziorvos által kiadott táppénzes papírján 8-as kód szerepel (és nem balesetitáppénz-kód). Ekkor a kifizetőhely jelezte a munkavédelmi képviselőnknek az esetet, ő októberig vizsgálódott ez ügyben, és a májusi balesetet munkabalesetnek minősítette. A foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján teljes bizonyossággal nem zárható ki ok-okozati összefüggés a műtéti indikáló szindróma és a baleset között. A kórházi és kezelőorvosi papírjain csak az szerepel, hogy a beteg elmondása szerint a májusi balesete után 2 héttel kezdődtek zsibbadásos panaszai.

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy munkavállalót 2025. augusztus 11-én munkahelyi baleset ért, a mosdóból visszafelé tartva megbotlott egy vödörben, és térdre esett, a bal térdét fájlalta, illetve egy korábbi izomhúzódás helyét a bal combján. A jegyzőkönyv felvétele után busszal távozott otthonába, háziorvosa röntgent nem kért, izomfájdalommal vette táppénzes állományba. A munkáltató a balesetet elismerte üzemi balesetként. A táppénzes állománya alatt a munkabaleset után két héttel otthonában sétálás közben a munkavállaló lába „elakadt”, nem tudott továbbmenni, nagy fájdalmat érzett, ezért családtagjai mentőt hívnak. A mentőknek azt mondta, hogy előző este elesett (a háziorvos kifizetőhelynek tett nyilatkozatában ez olvasható), viszont a kórház „1” kóddal adta ki a kórházi igazolást, mert ott azt nyilatkozta, hogy két héttel korábban a munkahelyén elesett, és a csípőjét ütötte meg. A kifizetőhely a kórházat is megkereste végzésben, de még nem válaszoltak. Jogszerű ebben az esetben a baleseti táppénz elutasítása az otthonában történt baleset napjától?

Kérdés: Üzemi balesetnek minősül, ha a gondnok munkakörben dolgozó munkavállalónak munkaidőben a színpad berendezése közben becsípődött a dereka, és a háziorvos nem küldte további vizsgálatra, „4” kóddal felvette táppénzre? Van jelentősége annak, hogy a munkaköri leírásban részletezték-e, illetve hogyan részletezték a gondnoki munkakör feladatait?

Kérdés: Mi minősül munkahelyi rendbontásnak az üzemi baleset elbírálása során? A szóváltás is beletartozik? Hogyan kell elbírálni azt az esetet, ha két munkavállaló szóváltásba keveredik, az egyikük el akarja hagyni a helyszínt, viszont a másik a karjánál fogva megrántja, ami által a távozni kívánó munkavállalónak orvos által igazolt sérülése keletkezett, és keresőképtelen állományba került? A munkavédelem munkabalesetként kezeli az esetet? Üzemi balesetnek minősíthető ez alapján az eset?

Kérdés: Karbantartó munkakörben munkát végző munkavállaló munkaköri feladatába tartozó bútorzat megemelése során szenvedett derékhúzódásos balesetet. A baleset körülményeinek rögzítésére rendszeresített jegyzőkönyv felvétele során nyilatkozott, hogy megelőzően is már fennállt meglévő alapbetegsége van. Meglévő porckorong-sérvesedés alapbetegsége ismeretében mely követendő eljárást indokolt a kifizetőhelynek lefolytatni? El kell-e utasítani ebben az esetben a baleset üzemi jellegét?