21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Megteheti a Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot egy betéti társaság ügyvezetője, aki ingyenes megbízás alapján látja el a tevékenységét, és emellett egy kft.-ben részmunkaidőben szintén ügyvezető? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a kft.-ben, illetve a bt.-ben?
2. cikk / 21 Garantált bérminimum alkalmazása
Kérdés: Vonatkozik-e a garantált bérminimum alkalmazása azokra a fodrász egyéni vállalkozókra, akik már évekkel ezelőtt megszerezték a képesítésüket, amely akkor még szakmunkásiskolában folyt, és szakmunkás-bizonyítványt kaptak, most azonban középfokú végzettség megszerzése mellett történik?
3. cikk / 21 Egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Keletkezik-e a kivétkor többletfizetési kötelezettsége annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2011-ben havonta a garantált bérminimum összege után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékokat, jövedelmet nem vesz fel minden hónapban, de év végén szeretne nagyobb összegű jövedelmet kivenni, amely kevesebb az éves kifizetett járulékalapnál?
4. cikk / 21 Ápolási díjban részesülő ügyvezető jogállása
Kérdés: Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?
5. cikk / 21 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
6. cikk / 21 Nappali tagozatos főiskolai hallgató mint egyéni vállalkozó
Kérdés: Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozói tevékenységet végez. A 2006-2007. tanév I. félévében iskolalátogatási igazolással rendelkezik, a II. félévben passzív hallgatói jogviszonyt igazoltak számára, a 2007-2008. tanévre pedig nem iratkozott be a főiskolára, OKJ-s tanfolyamot szeretne végezni. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége, illetve mikortól meddig tekinthető tanulónak?
7. cikk / 21 Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése
Kérdés: A tényleges kivét vagy az előző havi minimálbér után kell-e megfizetnie a járulékokat a főállású egyéni vállalkozónak? Mit jelent pontosan az Alkotmánybíróság 42/2007. (VI. 20.) AB határozata, amely szerint alkotmányellenes a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás, mivel nem biztosítja a kezdő egyéni vállalkozók részére a járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét?
8. cikk / 21 Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
9. cikk / 21 Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
10. cikk / 21 Betéti társaság beltagjának járulékfizetése
Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
