2038 cikk rendezése:
41. cikk / 2038 Járulékfizetés több jogviszony esetén
Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
42. cikk / 2038 Megbízási díj nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét annak a munkavállalónak, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll „A” foglalkoztatónál, ezzel párhuzamosan „B” cégnél 2022. január 1-jétől folyamatos megbízási szerződéssel adminisztrációs feladatokat végez havi bruttó 50.000 forint díjazás ellenében, és 2025-ben nyugdíjas lesz? Beleszámít a nyugdíj alapjába a megbízási díj, amelyből levonásra került a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék?
43. cikk / 2038 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
44. cikk / 2038 Alapbérbe épített pótlékok
Kérdés: Megállapítható a havi minimálbérnek megfelelő összegben a 4 havi munkaidőkeretben, napi 12 órás hosszabb teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók havi alapbére abban az esetben, ha ez az összeg már tartalmazza az alapbérbe beépített pótlékokat is? Abban az esetben, ha az érintett munkavállalók órabéresek, akkor ugyanúgy a minimumórabér vonatkozik rájuk, és azt kell 12-vel szorozni, vagy adható a minimum napibér? A munkavállalók beosztás szerint 12 vagy 24 órát dolgoznak.
45. cikk / 2038 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
46. cikk / 2038 Nyugdíjas tag vállalkozásból kivont jövedelme
Kérdés: A tagi jövedelemhez hasonlóan a vállalkozásból kivont jövedelem is mentes lesz a szociális hozzájárulási adó alól egy kft. nyugdíjas tulajdonosának esetében, ha a cég egyszerűsített végelszámolással megszűnik?
47. cikk / 2038 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adó terheli 2024-ben azt az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőt, aki 2024-re havi 300.000 forint után vállalta a járulékfizetési kötelezettséget, éves bevétele 4 millió forint volt, és szeptember 15-től, jelenleg is táppénzben részesül?
48. cikk / 2038 Táncművészeti életjáradékban részesülő munkavállaló
Kérdés: 2025-ben maximálisan mennyi bruttó jövedelmet szerezhet a heti 40 órás munkaviszonyban álló, táncművészeti életjáradékban részesülő saját jogú nyugdíjas munkavállaló?
49. cikk / 2038 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
50. cikk / 2038 Önkormányzati képviselő társas vállalkozása
Kérdés: Kötelezett járulékfizetésre a társas vállalkozásában egy minimálbérnél magasabb díjazással rendelkező nem nyugdíjas önkormányzati képviselő, aki a cégben díjazásban nem részesül, az ügyvezetői teendőket ingyenesen látja el?
