Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Milyen feltételek alapján fizet járulékot a kezdő egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot – függetlenül a kivétje összegétől – a minimálbér alapulvételével köteles megfizetni.E kedvezmény nem vonatkozik a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét feltétel adott, így keresőképtelensége esetén természetesen kaphat táppénzt, amit a megyei egészségbiztosítási pénztár a minimálbér alapulvételével fog számára megállapítani az erre vonatkozó igénye benyújtása után.A biztosított egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Osztrák ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-a úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre a törvény előírásait az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Magyarország az Osztrák Köztársasággal a szociális biztonságról egyezményt kötött, amely a 2000. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Szlovák állampolgárságú beltag tb-jogviszonya

Kérdés: Ugyanúgy vonatkoznak-e a járulékfizetési szabályok a szlovák állampolgárságú magánszemélyre, aki Magyarországon bejegyzett betéti társaság személyesen közreműködő beltagja, mint a belföldi illetőségű magánszemélyre? A beltagnak egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] ...(elszámolt), járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után a társaság 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a társas vállalkozó pedig nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

GYED alapjának megállapítása

Kérdés: Mi a 2003. január 13-án igényelt GYED alapja abban az esetben, ha az igénylő jogosultságának feltételei fennállnak, ám az irányadó időszakban (2002. január 1-jétől 2003. január 12-ig) táppénz és terhességi-gyermekágyi segély folyósítása miatt csak 164 napi keresete volt? Az igénylő szerződés szerinti munkabére 125 000 forint/hó. Téves kifizetés esetén mikortól kell a késedelmi kamatot számítani?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet alkalmazni. Az Eb-tv. 42/D. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a GYED összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani, ha a tényleges jövedelme ezt az összeget eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Nyugdíjas személy munkaviszonya

Kérdés: Járulékköteles-e a munkaviszony keretében heti 5 órában foglalkoztatott nyugdíjas takarítónő havi 14 300 forintos munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a válasz hibás, miután a törvény azt mondja, amennyiben a nyugdíjas munkavállaló havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 30 százalékát, nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. A kérdésbeli példában a bér 14 300 Ft, ami kevesebb, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Megbízási jogviszony közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, illetve befizetni a közhasznú alapítvány által megbízási szerződés alapján heti 3-4 órában foglalkoztatott gyógypedagógus részére kifizetett díjazás után, amely havi szinten nem minden esetben éri el a minimálbér 30 százalékát? A megbízott főállású munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a tételes eho-t kifizetik utána. (Az OEP-hez be van jelentve, mint jogviszony.)
Részlet a válaszából: […] ...kell elbírálni. Azokban a hónapokban, amelyekben díjazásának összege nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, biztosítási jogviszony sem állapítható meg. Megbízási díja után a tb- és az egyéni járulékok, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] ...ha az e tevékenységből származó, járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe vett) jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát, azaz jelenleg a havi 15 ezer forintot [Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontja]. Ebben az esetben e jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági szerződést módosítani nem kell, elég a taggyűlési határozat vagy tagi megállapodás) keltétől kell utánuk legalább a minimálbér alapulvételével megfizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
…
191
192
193
…
203