Találati lista:
1901. cikk / 2087 Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
1902. cikk / 2087 "Szellemi szabadfoglalkozású" magánszemély közterhei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van egy vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet (nyelvoktatást) folytató angol-magyar állampolgárságú magánszemélynek, ha bevételét teljes mértékben számla ellenében kapta, és a kifizető adóelőleget és járulékokat nem vont le? A magánszemély rendelkezik személyi igazolvánnyal, más jövedelme és társadalombiztosítási jogviszonya nincs.
1903. cikk / 2087 Önkormányzati képviselő tiszteletdíja
Kérdés: Alkalmazható-e a többes jogviszony hatálya annál az önkormányzati képviselőnél, akinek havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, de rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal? A tiszteletdíjból is le kell vonni 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a járulékfizetési felső határ figyelembevételével a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot?
1904. cikk / 2087 Rendszeres szociális járadékos szolgálati ideje
Kérdés: Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
1905. cikk / 2087 Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja
Kérdés: A három éve napi 4 órás munkaviszonyban álló dolgozó munkabére a minimálbér fele. Várhatóan 2004. augusztus hónapban szülni fog. Munkaviszonya 2004. március 31-én megszűnt, és e naptól keresőképtelen. 2004. április 30-ig nem dolgozik. 2004. május 1-jétől ismét munkaviszonyt létesít, új munkáltatója bejelenti 1 hónapra havi 110 000 forint munkabérrel. A dolgozó 2004. június 1-jétől ismét keresőképtelen a szülés időpontjáig. Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díj összegét?
1906. cikk / 2087 Önkéntes pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a kft. által a vele munkaviszonyban álló magánszemélyek részére az önsegélyező pénztárba teljesített havi 30 000 forint összegű munkáltatói hozzájárulás után? Történhet-e ilyen befizetés az ügyvezető részére is abban az esetben, ha törzsbetétjének aránya 49 százalék, és tisztségét munkaviszonyban látja el?
1907. cikk / 2087 Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
1908. cikk / 2087 GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
1909. cikk / 2087 Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja
Kérdés: Mi lesz a 2003. április 22-én kezdődött táppénz, a 2003. november 5-én kezdődött terhességi-gyermekágyi segély, és az azt követő gyermekgondozási díj alapja abban az esetben, ha a dolgozó az ellátás igénybevételét megelőzően az alábbi jövedelmekben részesült?2000. november 6-ától 2001. április 22-ig terhességi-gyermekágyi segély,2001. április 23-tól 2002. november 6-ig GYED,2002. november 7-től 2002. december 16-ig GYÁP,2002. december 17-től 2003. január 21-ig betegszabadság,2003. január 22-től 2003. március 31-ig táppénz,2003. április 1-jétől 2003. április 21-ig GYES.
1910. cikk / 2087 11 százalékos egészségbiztosítási járulék
Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
