Munkabérletiltás mértéke

Kérdés:

Szabályosan járt el a végrehajtó abban az esetben, ha a munkavállaló munkabérletiltása során a nettó fizetés több mint 60 százalékát levonás alá helyezte? A dolgozó bruttó jövedelme 545 000 forint.

Részlet a válaszából: […] A kérdés azért időszerű, mert a gazdasági élet számtalan területén értesülhetünk a munkavállalói jövedelmek emelkedéséről. A munkabérletiltással érintett foglalkoztatottak körében azonban előfordul, hogy a munkabérek emelkedése csak közvetve, az adósságállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Magánnyugdíjpénztár tagjának nyugdíja

Kérdés: Várhatóan milyen százalékos mértékben kerül csökkentésre annak a munkavállalónak a nyugellátása, aki 40 év jogosultsági idővel 2016. év novemberében megy nyugdíjba, és továbbra is magánnyugdíjpénztár tagja marad?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 21./A. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a biztosított, volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az általános szabályok alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Magánnyugdíjpénztár-tag munkavállaló

Kérdés: Milyen többletkötelezettségei vannak a munkáltatónak azzal a munkavállalójával kapcsolatban, aki belépésekor úgy nyilatkozott, hogy magánnyugdíjpénztár tagja?
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénzári rendszer már nem része a kötelező társadalombiztosítási rendszernek, és a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeket megállapító jogszabályok semmilyen külön előírást sem tartalmaznak a magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség

Kérdés: Hogyan befolyásolja a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget, ha pénzintézeti tartozás miatt az önálló bírósági végrehajtó munkabérletiltást ad ki a munkáltatónak? A munkabérből jelenleg negyven százalék mértékű gyermektartást fizet a dolgozó.
Részlet a válaszából: […] A gyermektartási kötelezettség elsődleges folyamatos levonása mellett ebben az esetben a foglalkoztató újabb 10 százalék mértékű munkabérrészt fog levonni a munkabérből.A Vht. IV. fejezetében rendelkezik a munkabérre vezetett végrehajtás szabályairól. A fejezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Korengedményes nyugdíj összegének újraszámítása

Kérdés: Van lehetősége az ellátás újraszámítását kezdeményezni annak a korengedményes nyugdíjban részesülő személynek, aki 2011-ben vált jogosulttá az ellátásra, és 2012-től jelenleg is dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2012. január 1-jével jelentősen átalakult. A 2011. évi CLXVII. tv. hatálybalépé­sével megszűnt az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás

Kérdés: Hogyan teljesíthető a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...tagdíjat nem. Ez pedig aztjelenti, hogy a továbbiakban nem különül el a társadalombiztosítási nyugdíjhatálya alá tartozók és a magánnyugdíjpénztár-tagok közteherfizetése, hanemmindenkinek egységesen meg kell fizetnie a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Magán-nyugdíjpénztári reálhozam

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a magánnyugdíjpénztár nem fizette ki a reálhozamot annak a tagjának, aki 2011. január 31-ig nem nyilatkozott a tagsági jogviszonya fenntartásáról, melyet így ettől a naptól megszűntnek tekintett, ezért beadta az öregséginyugdíj-igényét, amelyet 2011. február 5-től meg is állapítottak a részére? A magánnyugdíjpénztár azt a tájékoztatást adta, hogy a tagsági jogviszony csak március 1-jétől szűnt meg, ezért nem fizették ki a számára a reálhozamot, hiszen ekkor már nyugellátásban részesült.
Részlet a válaszából: […]  A magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerbenfennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31.napjáig kellett nyilatkoznia. Ez az időpont a magán-nyugdíjpénztári jogviszonymegszüntetésére irányuló jogviszony megtételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettség szünetelése

Kérdés: Kell-e fizetnie a megállapodást kötött személynek az előírt járulékokat arra az időszakra, amely alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, abban az esetben, ha közben a megállapodás is érvényben van?
Részlet a válaszából: […]  A biztosítási kötelezettséggel érintett időszak alatt nemkell megfizetni a megállapodás alapján előírt járulékokat, az eljárás azonbanattól is függ, hogy a megállapodást milyen ellátásokra kötötték.A Tbj-tv. 34. §-a szerint az a belföldi nagykorú személy,aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […]  A nem egyéni vállalkozóként számlaadásra kötelezettmagánszemély – az ún. adószámos magánszemély – által számlázott bevételből azSzja-tv. 46. § (4) bekezdése szerint a kifizetőnek nem kell adóelőlegetlevonnia. Azonban ha nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […] ...Miértfizettek most, és korábban miért nem? Talán a visszalépés lehetősége ígykecsegtetőbb volt. A hozam kifizetésére csak magánnyugdíjpénztár-tagok,pontosabban volt magánnyugdíjpénztár-tagok esetében kerül sor, és csakis abbanaz esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.
1
2
3
4
13