11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
2. cikk / 11 Megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettség szünetelése
Kérdés: Kell-e fizetnie a megállapodást kötött személynek az előírt járulékokat arra az időszakra, amely alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, abban az esetben, ha közben a megállapodás is érvényben van?
3. cikk / 11 Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy alkalmi munkavállalónak?
4. cikk / 11 Szolgálati idő megvásárlása
Kérdés: Van-e valamilyen lehetősége a szolgálati idő utólagos megvásárlására annak az öregségi nyugdíjat igénylő személynek, aki nem rendelkezik az ellátás megállapításához szükséges 33 évvel?
5. cikk / 11 Pályakezdő magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Valóban pályakezdőnek minősül-e, és beléphet-e magánnyugdíjpénztárba az az 1978-ban született munkavállaló, aki 2005. augusztus 23-ától munkaviszonyt létesített egy cégnél, állítása szerint nappali tagozatos egyetemi tanulmányait 2005. június 30-án fejezte be, ezért pályakezdőnek tekinti magát, és be kíván lépni a magánnyugdíjpénztárba? Adolgozó társadalombiztosítási igazolványában viszont két előző munkáltatótól származó bejegyezés is található: 2004. június 23-ától 2005. március 31-éig és 2005. április 4-étől 2005. május 6-áig, de ezeken a helyeken nem lépett be magánnyugdíjpénztárba.
6. cikk / 11 Főiskolai hallgató magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán nappali rendszerű első alapképzésben jelenleg is részt vevő hallgató 2004 augusztusában heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Ettől az időponttól magánnyugdíjpénztár tagja lett. Ez ellen sem a munkáltató, sem a magánnyugdíjpénztár nem emelt kifogást. A Társadalombiztosítási Levelek 52. számának 942. válaszából az következik, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságot nem létesíthetett volna a hallgató. Mi a teendő?
7. cikk / 11 Tagságra kötelezett pályakezdő
Kérdés: A tanulószerződéssel foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a Tbj-tv. 4. § n) pontja értelmében véleményünk szerint pályakezdőnek minősül. Néhány magánnyugdíjpénztár azonban nem így értelmezi a törvényt, és nem akarja záradékolni a belépési nyilatkozatokat a tanulószerződés megkötésének a napjával. Melyik álláspont a helyes?
8. cikk / 11 "Képzési támogatás" utáni közterhek
Kérdés: Egy kft. a tevékenységéhez betanított munkásokat (varrónő) szeretne alkalmazni. A betanítást ő maga végzi el. Képzetlen, de nem munka nélküli személyeket szervez be, akikkel a sikeres betanulás után munkaszerződést köt. A képzés 2 hétig tartó idejére képzési támogatást nyújt a résztvevőknek napi 2000 forint összegben. Milyen közterheket kell kifizetni ez után a juttatás után?
9. cikk / 11 Magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítése
Kérdés: 2004-ben hány százalékkal egészítheti ki a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértékét a pénztártag?
10. cikk / 11 Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja
Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?