18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Levonásmentes munkabér fogalma
Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor mentesül a végrehajtás alól a munkavállaló munkabére vagy ennek egy meghatározott része? Léteznek olyan kivételezett végrehajtás alá vont követelések, amikor a korlát nem érvényesül, és a munkabérletiltás a levonásmentes bérre tekintet nélkül kiterjeszthető?
2. cikk / 18 Fizetés nélküli szabadság GYET alatt
Kérdés: Jogosult a munkavállaló továbbra is fizetés nélküli szabadságra, ha 2021. november hónapban a harmadik gyermeke betölti a harmadik életévét, ezért megszűnik a jelenleg folyósított GYES-ellátása, és utána gyermekgondozási támogatást szeretne igénybe venni? Megszüntetheti a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát a GYET folyósításának ideje alatt? Amennyiben megszűnik a munkaviszony, továbbra is jogosult lesz egészségügyi ellátásra, vagy fizetnie kell valamit?
3. cikk / 18 Munkabérletiltás keresőképtelenség és munkabérelőleg esetén
Kérdés: Hogyan érvényesül a munkabérletiltás a munkavállaló 2021. január 4. napjától január 29-ig terjedő keresőképtelen állománya időtartamában, ha a keresőképtelenségét utólagosan, a követő hónapban igazolja, ezért a munkáltató 2021. február hónapban számolja el a betegszabadság idejére járó juttatást, és 2021. március hónaptól a korábban folyósított munkabérelőleg levonásba helyezését is megkezdi? Az öregségi nyugdíjminimum ötszörös összegét a munkáltató kötelező érvénnyel kényszerül kifizetni a munkavállalónak, vagy a jelen ügyben ennél alacsonyabb kifizetett munkabér is jogszerűnek minősül?
4. cikk / 18 Magánnyugdíjpénztári tag
Kérdés: Miként érinti a foglalkoztató járulékmegállapítási és -levonási kötelezettségét egy új belépő alkalmazott nyilatkozata, amely szerint ő továbbra is magánnyugdíjpénztári tag, 2011-ben nem lépett vissza a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe?
5. cikk / 18 Magánnyugdíjpénztári tag özvegye
Kérdés: Valóban csökkentett összegű özvegyi nyugdíjat fog kapni a házastárs abban az esetben, ha az elhunyt férje magánnyugdíjpéntár tagja volt?
6. cikk / 18 Visszalépés társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
Kérdés: Befizetheti a felvett tőkének megfelelő összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az a nyugdíj előtt álló magánszemély, aki 2010-ig magánnyugdíjpénztári tag volt, de a pénztár jogutód nélkül megszűnt, és ezért visszafizette a tagjainak a korábban befizetett tőkét, valamint a hozadékokat? Van lehetőség a visszalépésre ebben az esetben annak érdekében, hogy az érintett a nyugdíjkorhatár betöltése után a teljes nyugdíjra jogosultságot szerezzen?
7. cikk / 18 1954-ben született magánnyugdíjpénztár-tag nyugdíjazása
Kérdés:
Érdemes visszalépnie a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe annak az 1954. november 28-án született férfinak, aki 2018. május 28-án eléri a nyugdíjkorhatárt, és 2018 augusztusára 45 év szolgálati idővel fog rendelkezni? A magánszemély magánnyugdíjpénztári számláján jelenleg 8 millió forint van, aminek kb. a fele a befizetés, a másik fele pedig a hozam.
8. cikk / 18 Magánnyugdíjpénztár tagjának nyugdíja
Kérdés: Várhatóan milyen százalékos mértékben kerül csökkentésre annak a munkavállalónak a nyugellátása, aki 40 év jogosultsági idővel 2016. év novemberében megy nyugdíjba, és továbbra is magánnyugdíjpénztár tagja marad?
9. cikk / 18 Korengedményes nyugdíj összegének újraszámítása
Kérdés: Van lehetősége az ellátás újraszámítását kezdeményezni annak a korengedményes nyugdíjban részesülő személynek, aki 2011-ben vált jogosulttá az ellátásra, és 2012-től jelenleg is dolgozik?
10. cikk / 18 1954-ben született nők nyugellátása
Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?