27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Cafeteria és a munkabérletiltás
Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
2. cikk / 27 Magánnyugdíjpénztár tagjának nyugdíja
Kérdés: Várhatóan milyen százalékos mértékben kerül csökkentésre annak a munkavállalónak a nyugellátása, aki 40 év jogosultsági idővel 2016. év novemberében megy nyugdíjba, és továbbra is magánnyugdíjpénztár tagja marad?
3. cikk / 27 Magán-nyugdíjpénztári reálhozam
Kérdés: Mi az oka annak, hogy a magánnyugdíjpénztár nem fizette ki a reálhozamot annak a tagjának, aki 2011. január 31-ig nem nyilatkozott a tagsági jogviszonya fenntartásáról, melyet így ettől a naptól megszűntnek tekintett, ezért beadta az öregséginyugdíj-igényét, amelyet 2011. február 5-től meg is állapítottak a részére? A magánnyugdíjpénztár azt a tájékoztatást adta, hogy a tagsági jogviszony csak március 1-jétől szűnt meg, ezért nem fizették ki a számára a reálhozamot, hiszen ekkor már nyugellátásban részesült.
4. cikk / 27 Megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettség szünetelése
Kérdés: Kell-e fizetnie a megállapodást kötött személynek az előírt járulékokat arra az időszakra, amely alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, abban az esetben, ha közben a megállapodás is érvényben van?
5. cikk / 27 1954-ben született nők nyugellátása
Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
6. cikk / 27 Állami nyugdíjrendszerbe visszalépő nyugdíjas személy nyugdíja
Kérdés: Miért nem változott a nyugdíj összege annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki a nyugdíja megállapításakor magán-nyugdíjpénztári tag maradt, majd a PSZÁF tájékoztatása értelmében élt a 2009. december 31-ig fennálló lehetőséggel, és visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe?
7. cikk / 27 Szolgálati idő külföldi tartózkodás esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki a férjével szeretne tartani külföldre, ahová külszolgálatra rendelték, de a nyugdíj-biztosítási jogviszonyát nem szeretné megszakítani?
8. cikk / 27 Megállapodás szolgálati időre
Kérdés: Fizethető-e valamilyen módon a nyugdíjjárulék az után a személy után, akinek 2011. május 31-én megszűnik a munkaviszonya, és decemberben meg lenne a 40 éves szolgálati ideje, tehát el tudna menni nyugdíjba?
9. cikk / 27 Megállapodás nyugdíjjogosultság megszerzésére
Kérdés: Mi az a legkevesebb összeg, amelynek alapulvételével megállapodást köthet a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő és ellátási alap megszerzéséhez az a munkavállaló, akinek nincs munkahelye?
10. cikk / 27 Szolgálati idő szerzése fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Hogyan gondoskodhat a szolgálati ideje megszerzéséről az a személy, aki előreláthatólag hosszabb ideig külföldön fog tartózkodni, és addig fizetés nélküli szabadságon lesz?
