887 cikk rendezése:
21. cikk / 887 Egyesület önsegélyező feladatai
Kérdés: Elláthat önsegélyező feladatokat az Szja-tv. 1. számú melléklete 1.3. pontja alapján egy közhasznúnak nem minősülő egyesület, amely a szerzői jogi törvényben szabályozott szerzői és szomszédos jogok kezelésére szakosodott? Amennyiben igen, akkor kinek, milyen formában nyújtható segély, illetve van felső határa a nyújtható összegnek? Kapnia kell a segélyezett személynek a Tbj-tv.-ben felsorolt ellátások valamelyikét, tekintettel arra, hogy a törvény értelmében a juttatás az ellátások kiegészítésére nyújtható? Kérelmezni kell a segélyt az egyesülettől, vagy dönthet saját hatáskörben is a jogosultak köréről?
22. cikk / 887 Kft. tagjainak biztosítása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
23. cikk / 887 Letiltás sorrendje
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha csak egy levonást teljesít egy napi 4 órás megváltozott munkaképességű munkavállaló 88.711 forintos nettó munkabéréből, amelyet több darab nagy összegű letiltás is terhel, tekintettel arra is, hogy a hatályos jogszabályok alapján csak a nettó 60.000 forint feletti rész vonható végrehajtás alá?
24. cikk / 887 Családi pótlék élettárs gyermeke után
Kérdés: Megkaphatja mind a négy gyermek után a családi pótlékot az a férfi, aki saját két gyermeke mellett élettársával közös háztartásban annak két fiát is neveli? Milyen dokumentumokra van szükség ebben az esetben?
25. cikk / 887 Nyugdíjba vonuló közalkalmazott felmentési időre járó szabadsága
Kérdés: Kiadhatja a munkáltató 2024-ben a felmentési időre járó szabadságot annak a közalkalmazott nőnek, aki a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele miatt 2025. január 1. napjával kívánja megkezdeni 8 hónapos felmentési idejét, amelynek teljes tartamára mentesítést kapott a munkavégzés alól? A munkavállaló munkaviszonya így 2025. augusztus 31-én szűnik meg. Amennyiben nem tudja kivenni a szabadságát, meg kell váltani az időarányos részt?
26. cikk / 887 Betéti társaság végelszámolása beltag halála miatt
Kérdés: Meg kell várni a hagyatéki végzést a végelszámolás lezárásával abban az esetben, ha egy betéti társaság beltagjának halála után a kültag (aki egyben a beltag testvére is) úgy döntött, hogy egyszerűsített végelszámolás keretében meg kívánja szüntetni a céget? Megszűnik a kisadózó vállalkozók tételes adójára való jogosultsága egyéni vállalkozóként a kültagnak abban az esetben, ha ő lesz a végelszámoló?
27. cikk / 887 CSED és GYED igénylése
Kérdés:
Pontosan milyen dokumentumokat, okmányokat kell leadni a kérelmezőnek a CSED- és GYED-igény mellé? A kifizetőhelyi tájékoztató CSED és GYED esetében is csak a születési anyakönyvi kivonatot írja. Szükséges ezenkívül pl. a gyermek tajkártyája, adóazonosító jele vagy lakcímkártyája?
28. cikk / 887 Duális képzőhely kedvezménye
Kérdés: Mikortól élhet a kedvezménnyel az a kiva hatálya alá tartozó cég, amely megkezdte saját munkavállalói képzését, módosította a munkaszerződéseket, és 2023. december hónapban beadta az akkreditációs kérelmet a cég képzési hellyé minősítésére, de az eljárás elhúzódása miatt csak április végén kapta meg a regisztrációt? Módosíthatja a bevallásokat január 1-jétől, vagy csak a regisztráció időpontjától veheti igénybe a kedvezményt?
29. cikk / 887 Felmondás várandós munkavállalónak
Kérdés: Jogszerű lesz a munkáltatói felmondás abban az esetben, ha az írásbeli felmondó nyilatkozat átadása során a munkavállaló tájékoztatta a munkáltatót, hogy várandós? Mit kell tennie a munkáltatónak ebben az esetben?
30. cikk / 887 Jogalap nélkül kifizetett munkabér végrehajtása
Kérdés: A bírósági végrehajtás szabályai az irányadók a jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén? Mi tekinthető helyes eljárásnak a letiltások sorrendiségének meghatározásakor, ha a munkavállalónak jogalap nélküli munkabér kifizetése keletkezik? Levonható a jogalap nélkül kifizetett munkabér a végrehajtói okirattal foganatosított gyermektartásdíjat és egyéb követeléseket megelőző sorrendben?
