11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Keresőképtelen munkavállaló ellenőrzése
Kérdés: Jogosult a munkáltató az otthonában felkeresni a munkavállalót abban az esetben, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a keresőképtelensége alatt nem tartózkodik otthon, és nem tartja be az orvos utasításait, ezzel hátráltatja a gyógyulását?
2. cikk / 11 Keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
3. cikk / 11 Munkahelyi baleset
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, ha az orvos által kiállított "4"-es kóddal számfejtette le a dolgozó táppénzét, illetve készítette el az adatszolgáltatást, vagy egy feljegyzéssel "8"-as kódon kellett volna számfejteni az alábbi esetben? Egy munkavállalónak a munkahelyi öltözőben átöltözés után, már munkavédelmi cipőben megbicsaklott a lába. A kifizetőhely felvette a jegyzőkönyvet, a munkavállaló saját elmondása szerint nem csúszott vagy botlott meg, egyszerűen rosszul lépett. A kifizetőhely úgy ítélte meg, hogy mivel nem volt külső hatás, ez nem baleset. Kell ebben az esetben a baleset üzemiségéről elutasító határozatot hozni?
4. cikk / 11 Munkaviszony megszüntetése keresőképtelenség alatt
Kérdés: Megszüntethető felmondással a jelenleg keresőképtelen állományban lévő munkavállaló munkaviszonya abban az esetben, ha hónapok óta semmilyen módon nem érhető el, nem adta le a keresőképtelenségről szóló igazolásait, és a munkavállaló tudomása szerint az elmúlt időszakban alkalmi munkavállalóként több helyen is dolgozott?
5. cikk / 11 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
6. cikk / 11 Munkavégzés táppénz folyósítása alatt
Kérdés: Létesíthet új munkaviszonyt, illetve dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatottként egy másik munkáltatónál másik munkakörben az a munkavállaló, aki a főállásában keresőképtelen "9"-es kóddal a veszélyeztetett terhessége miatt? Tiltja bármilyen jogszabály ezt a megoldást?
7. cikk / 11 Munkaviszony megszüntetése betegállomány ideje alatt
Kérdés: Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a betegszabadság vagy a táppénz ideje alatt abban az esetben, ha úgy véli, hogy nem indokolt a betegállomány? A dolgozó 2016 októbere óta keresőképtelen állományban van, és közölte a munkáltatójával, hogy a táppénz megszűnését követően nem tud munkába állni, mert fáj a keze, ezért szabadságot kért, a munkáltató tudomása szerint azonban ismét orvoshoz készül a keresőképtelen állományba vétele céljából.
8. cikk / 11 Keresőképtelenség igazolásának megtagadása
Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
9. cikk / 11 Felmondás táppénzes időszak alatt
Kérdés: Mikor és milyen feltételekkel lehet felmondani:a) a táppénzes időszak alatt?b) a táppénzes időszakot követően?Milyen mértékű bérfizetések kötelezőek ezekben az esetekben? Milyen szabályokat, illetve eljárásokat alkalmazhat a munkáltató, ha dolgozója 3-10 napos váltásokkal hol dolgozik, hol táppénzen van?
10. cikk / 11 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
