Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
Részlet a válaszából: […] Szerzői jogi védelem hatálya alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője (előadója) részére két jogcímen kerülhet sor kifizetésre: a személyes munkavégzésére tekintettel, illetve a mű vagy alkotás felhasználási jogának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

"Szellemi szabadfoglalkozású" magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van egy vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet (nyelvoktatást) folytató angol-magyar állampolgárságú magánszemélynek, ha bevételét teljes mértékben számla ellenében kapta, és a kifizető adóelőleget és járulékokat nem vont le? A magánszemély rendelkezik személyi igazolvánnyal, más jövedelme és társadalombiztosítási jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A nyelvoktatást folytató magánszemély – vélhetőleg adószámmal is rendelkezik – az ún. szellemi szabadfoglalkozásúak körébe tartozik, akik ilyen jogcímen a Tbj-tv. szerinti biztosítottak között nem találhatóak meg. E tevékenységet gyakran automatikusan az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] A biztosításra előírt összeghatárt elérő megbízási díjak után bizonyára nem kétséges, hogy a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot mindkét foglalkoztató köteles megfizetni. Nem lehet kétséges az sem, hogy több biztosítással járó jogviszony esetén mindegyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Helyi bérlet közterhei

Kérdés: Egy kft. minden munkavállalójának helyi (BKV) bérletet vásárol, kivéve azt, aki saját személygépkocsi használata után térítést kap. Milyen járulék- és szja-vonzata van a juttatásnak, ha kollektív szerződés szabályozza, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatás a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított személyszállítási szolgáltatás adóköteles része. A természetbeni juttatássá minősülésnek nem feltétele, hogy azt minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Külföldi utaztatás költségei

Kérdés: Magyarországi nagykereskedelmi cég belföldi partnereinek a képviselőit kiutaztatja külföldi partnercégéhez, hogy a teljes választékból rendelhessenek. Az utazás, külföldi tartózkodás költségeit a magyar nagykereskedő fizeti. Keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége, vagy ez a vállalkozás érdekében felmerült hivatali utazásnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] Adózási szempontból nyilván az lenne kényelmes, ha a partnerek utaztatása külföldre hivatali utazásnak minősülne, mert ekkor nem merülne fel adókötelezettség. Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Dolgozó részére adott ajándék

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a biztosítási jogviszonyban nem álló, és biztosítási jogviszonyban álló dolgozók részére a nemzetközi nőnap alkalmából adott virágcsokor értéke alapján?
Részlet a válaszából: […] Nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség akkor, ha a kifizető alkalmazni tudja az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.19. pontjába foglalt mentességi szabályt. Eszerint a kifizető évente három alkalommal adómentesen adhat a magánszemélynek 5000 forint értéket meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi munkavégzése

Kérdés: Német anyavállalat folyamatosan tanácsadói szolgáltatást nyújt a magyar cég számára különböző területeken. A Németországban munkaviszonyban álló dolgozók rendszeresen (keddtől péntekig) a magyar cégnél tartózkodnak, és az egyik tanácsadó az ügyvezetői teendőket is ellátja. A tanácsadók részére jövedelemkifizetés nem történik. Van-e a vállalkozásnak bármilyen bejelentési és fizetési kötelezettsége a tanácsadókkal, illetve az ügyvezetővel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A bejelentési, illetve járulékfizetési kötelezettségnek alapfeltétele, hogy a cég és az érintett munkavállaló között valamilyen, a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony álljon fenn. Jelen esetben ez nincs, sőt az érintettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezeti tagsági viszony önmagában nem alapoz meg társadalombiztosítási jogviszonyt. A szövetkezet tagjára csak akkor terjed ki a biztosítás, ha a szövetkezettel valamilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (munkaviszonyt, vállalkozási jellegű jogviszonyt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Jegyzett tőke felemelése

Kérdés: Kft.-tulajdonos eladja az üzletrészét 2004-ben. Az eladási ár 5 millió forint, a jegyzéskor befizetett tőkerésze 1 millió forint volt, és 2003-ban a jegyzett tőkét felemelték a tőketartalékból, a tőkerésze 3 millió forint lett. Mennyi adót kell fizetnie, illetve terheli-e valamilyen járulékfizetési kötelezettség a jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kft. üzletrésze az Szja-tv. alkalmazásában értékpapírnak minősül, ezért az eladásakor az árfolyamnyereség szabályait kell alkalmazni. A 67. § (1) bekezdés alapján bevétel az átruházásért kapott ellenérték, melyből levonható az értékpapír megszerzésére fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Szolgálati lakás közterhei

Kérdés: Mi minősül szolgálati lakásnak az adómentesség szempontjából? Adómentes-e az erdésznek adott szolgálati lakás, ha nem az, milyen közterheket kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati lakás adómentességéről az Szja-tv. 1. számú melléklete az adómentes természetbeni juttatások között, a 8.6. pontban rendelkezik. Maga a törvény a szolgálati lakás mibenlétét nem definiálja, de a szolgálati lakás fogalmát értelmezi az APEH 1994. évi 253....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.
1
…
112
113
114
…
127