Találati lista:
1 Behívásos foglalkoztatás és tartós megbízás kivás társaságnál
Kérdés: Egy kiva hatálya alá tartozó kft. behívás alapján foglalkoztatna munkavállalókat. Előfordulhat, hogy valaki az egész hónapban dolgozik, máskor viszont csak egy-két napon. Mikor keletkezik járulékfizetési kötelezettség a minimum-alap után, és ez hogyan érinti a kiva alapját? Kedvezőbb megoldás lehet ebben az esetben a tartós megbízás? A foglalkoztatottak között diák, GYES-ben vagy ápolási díjban részesülő, valamint megváltozott munkaképességű személy is lenne.
2 Részmunkaidős tag ügyvezető járulékfizetése
Kérdés: Egy magyarországi társaság tulajdonosa az ügyvezetést napi kétórás munkaviszonyban, havi bruttó 100 000 forintos munkabérért látja el, FEOR 1329 besorolású munkakörben. Emellett személyesen teljesíti a társaság által vállalt szolgáltatásokat is. Más biztosítási jogviszonya nincs. Megfelelő-e ez a részmunkaidős foglalkoztatás, és elegendő-e a közterheket a 100 000 forintos munkabér után megfizetni, vagy társas vállalkozóként is fennáll minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
3 Őstermelő biztosítása és NYES-re jogosultsága
Kérdés: 2026. év végéig társas vállalkozói tevékenységet is folytató őstermelőnek az ez évi értékesítésből származó bevétele sajnos még az 500 ezer forintot sem éri el. Ebben az esetben fennáll-e 2027-ben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége őstermelőként? Jogosult lehet esetleg NYES-re?
4 Ügyvezetés a CSED folyósítása alatt
Kérdés: Akadályozza a CSED folyósítását, ha a novemberben szülő munkavállaló ingyenes megbízási jogviszonyban egy családi kft. ügyvezetői feladatait is ellátja? A társaságban a férj és a feleség egyaránt 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A feleség főállású munkaviszonyban is áll, a kft. tényleges tevékenységét alkalmazottak végzik. A férj jelenleg nem vesz részt a kft. munkájában, más cégeknél megbízási jogviszonyban dolgozik, több projektben közreműködik. Megoldást jelentene, ha a férj is ügyvezető lenne, és ezt a feladatot ingyenes megbízási jogviszonyban látná el?
5 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetése egyetemi tanulmányok szüneteltetésekor
Kérdés: Hogyan alakul a 45 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó 2026. III. negyedévi társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége, ha nappali tagozatos egyetemi tanulmányait szeptember 1-jétől szünetelteti? Az I. negyedévi bevétele 1.020.000 forint, a II. negyedévi bevétele 2.140.000 forint, a júliusi és augusztusi bevétele együttesen 1.200.000 forint, a szeptemberi bevétele pedig 400.000 forint.
6 Nyugdíjjogosultság és a részmunkaidős foglalkoztatás
Kérdés: Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj összegének megállapításakor annak a munkavállalónak a szolgálati idejét, aki tíz éven keresztül napi négyórás munkaviszonyban dolgozott, és járulékalapot képező keresete nem érte el a mindenkori minimálbért? A teljes tíz év beszámít-e az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges minimum húsz év szolgálati időbe, vagy ezt az időszakot arányosítani kell?
7 Megszűnt párhuzamos munkaviszony jövedelme a CSED és a GYED alapjában
Kérdés: Egy édesanya második gyermeke 2026. november 11-én tölti be a harmadik életévét, harmadik gyermeke pedig várhatóan 2027 márciusában születik meg. Az anya jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban áll, amelyben gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. A GYES megszűnését követően, 2026. november 12-től december 31-ig a felhalmozott szabadságát töltené; havi bruttó munkabére 350.000 forint. Emellett 2026. október 1-jétől december 31-ig egy családi vállalkozásnál is határozott idejű munkaviszonyt létesítene. Beszámítható-e az ebből származó jövedelem a CSED és a GYED alapjába annak ellenére, hogy ebben a jogviszonyban nem szerez 365 nap biztosítási időt, és a két munkaviszony egy ideig párhuzamosan áll fenn? Mekkora munkabér szükséges a maximális GYED eléréséhez, és milyen kockázatokra kell figyelni?
8 Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál
Kérdés: Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
9 Többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó státuszának változása
Kérdés:
Egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, amelyben 2025-ben fizetés nélküli szabadságon volt. Január 31-éig GYED-ben részesült, ezt követően pedig GYES-t kapott. A közelmúltban megállapították, hogy a munkáltató a GYED-et jogalap nélkül állapította meg, mert a munkavállaló csak GYES-re lett volna jogosult. A magánszemély tájékoztatása szerint a felvett GYED-et nem kell visszafizetnie. Befolyásolja a társas vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a GYED-re való jogosultság utólagos megszűnése? Szükséges-e emiatt önellenőrzéssel módosítani a társas vállalkozás 2025. évi járulékbevallásait?
10 Ekho szerinti adózás kiva hatálya alá tartozó cégnél
Kérdés: Választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozó társaság munkavállalója, illetve megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélye, ha az ekho alkalmazásának egyéb feltételei teljesülnek? Helyesen gondolja a cég ügyintézője, hogy ebben az esetben az ekho alkalmazásával adózó bevétel nem növeli a kiva alapját?
