Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Valóban nem vonatkozik a szociális-hozzájárulásiadó-mentesség arra a biztosított átalányadózó mezőgazdasági őstermelőre, aki nem rendelkezik ezzel a jogállással, vagy más okból nem tekinthető az adó alanyának az év minden napján, annak ellenére, hogy a bevétele egyébként a minimálbér ötszöröse alatt van? Meg kell fizetni a minimálbér után a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a Tbj-tv. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt járulékalap.Ugyanakkor az éves minimálbér ötszörösét az adóévben (2024-ben 5×12×266.800 = 16.008.000 forintot) meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Munkavégzés külföldi foglalkoztató részére

Kérdés: Hogyan kell bejelentenie és megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot Magyarországon a külföldi munkáltatónak abban az esetben, ha egy magyar állampolgárságú, Magyarországon bejelentett lakhellyel rendelkező magánszemély a magyarországi heti 30 órás munkaviszonya mellett Horvátországban is létesített egy heti 20 órás munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak társadalombiztosítási járulékot kell megállapítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogviszonyok – többek között a klasszikus munkaviszony – esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy amennyiben– a biztosítási kötelezettséget eredményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Kiva alapja

Kérdés: Keletkezik kisvállalatiadó-fizetési kötelezettsége egy betéti társaságnak a máshol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező beltagja részére kifizetett megbízási díj után abban az esetben, ha a díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért magánszemélyként nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozónak (tehát a Kiva-tv. alkalmazásában tagnak) minősül, amiből következően a megbízási díj címén fizetett összeg járulékalapot képez, és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, illetve kivaalapot növelő tényező.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] ...érintettnek egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, a munkaviszony és az egyéni vállalkozás. Mindkét jogviszonyában a járulékalap után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot. Egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Kiküldött munkavállaló családi járulékkedvezménye

Kérdés: Élhet a családi járulékkedvezménnyel egy Németországba kiküldött és ott adózó – de a járulékot Magyarországon fizető – munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Közcélú munkavégzés során elszenvedett baleset

Kérdés: Milyen ellátást vehet igénybe a száj- és körömfájás elleni védekezés érdekében elrendelt közcélú munkavégzés során a tartásihely-azonosítón nyilvántartott tenyésztelepen munkavégzés közben elszenvedett baleset sérültje az egészségbiztosítás keretein belül? A munkát végző a tevékenység ellátása során, munkavégzéssel összefüggésben, a ragadós száj- és körömfájás típusú vírussal fertőzött állatállomány kezelése közben elrendelt feladatkörében állat rúgásától szenvedett térdsérülést. Jogosult lehet baleseti táppénzre ebben az esetben? Amennyiben igen, milyen feltételekkel igényelhető az ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző személyre irányadó biztosítási feltételeket. Ebben az esetben, amennyiben a tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhó egészében szünetelteti.Tehát amennyiben a szüneteltetés a hónap egészében nem áll fenn, nem lehet alkalmazni a havi minimum-járulékalap arányosítását, hanem az adott hónapra a minimálbér (vagy garantált bérminimum) teljes összege után meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után

Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
Részlet a válaszából: […] ...szerzett.Ugyanakkor a majdani nyugdíj összegét tekintve kevésbé pozitív a kép, hiszen a heti 1 órás munkaidőhöz valószínűleg alacsony járulékalap kapcsolódik, ami értelemszerűn a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegére is rányomja a bélyegét, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Kivaalap diákszövetkezeten keresztül alkalmazott diákok esetén

Kérdés: Valóban nem érinti a kivaalapot, ha egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. diákszövetkezeten keresztül diák munkavállalókat alkalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jellegű kifizetésnek tekinteni.E szerint személyi jellegű kifizetésa) azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben,b) az a) ponttól eltérően tag esetén a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.
1
2
3
115