Találati lista:
1. cikk / 1257 Távmunka külföldről
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból melyik állam hatálya alá fog tartozni az a magyar munkavállaló, aki családi okok miatt Finnországba költözik, és a jövőben külföldről távmunkában dolgozik? Az érintett hosszabb távú tartózkodását a finn hatóságoknál bejelentette, ott másik jogviszonya nem lesz, csak a magyar munkáltató részére fog dolgozni. Melyik államban keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen feladatai vannak a magyar munkáltatónak?
2. cikk / 1257 Külföldről végzett megbízás
Kérdés: Helyesen járt el a magyar vállalkozás, amikor nem vont le társadalombiztosítási járulékot egy iráni állampolgárságú, Franciaországban élő és dolgozó személytől, akivel megbízási szerződést létesített, amelyben a felek rögzítették, hogy a megbízott Franciaországból online végzi a feladatát, Magyarország területére nem lép be? A megbízott A1-es igazolást is becsatolt, és magyar tajszámmal nem is rendelkezett. Jogosan követeli a francia egészségbiztosító a magyar foglalkoztatótól a járulék Franciaországba történő befizetését?
3. cikk / 1257 Osztalék szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Köteles Magyarországon szociális hozzájárulási adót fizetni egy magyar illetőségű társas vállalkozás tagja a cégből kivett osztalék után abban az esetben, ha a biztosítási jogviszonya Ausztriában van?
4. cikk / 1257 Baleset minősítése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy munkavállalót 2025. augusztus 11-én munkahelyi baleset ért, a mosdóból visszafelé tartva megbotlott egy vödörben, és térdre esett, a bal térdét fájlalta, illetve egy korábbi izomhúzódás helyét a bal combján. A jegyzőkönyv felvétele után busszal távozott otthonába, háziorvosa röntgent nem kért, izomfájdalommal vette táppénzes állományba. A munkáltató a balesetet elismerte üzemi balesetként. A táppénzes állománya alatt a munkabaleset után két héttel otthonában sétálás közben a munkavállaló lába „elakadt”, nem tudott továbbmenni, nagy fájdalmat érzett, ezért családtagjai mentőt hívnak. A mentőknek azt mondta, hogy előző este elesett (a háziorvos kifizetőhelynek tett nyilatkozatában ez olvasható), viszont a kórház „1” kóddal adta ki a kórházi igazolást, mert ott azt nyilatkozta, hogy két héttel korábban a munkahelyén elesett, és a csípőjét ütötte meg. A kifizetőhely a kórházat is megkereste végzésben, de még nem válaszoltak. Jogszerű ebben az esetben a baleseti táppénz elutasítása az otthonában történt baleset napjától?
5. cikk / 1257 Kivételes rokkantsági ellátás
Kérdés: Milyen körülményeket lehet különös méltánylást érdemlő körülményként értékelni a kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során?
6. cikk / 1257 Román állampolgár részére fizetett jogdíj
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy romániai lakcímmel rendelkező román állampolgár részére egy magyarországi egyesülettől kifizetett jogdíj után? A jogdíjat magánszemélyként kapja, egy már elkészült mű vagy mint jogdíj örököseként. A ’08-as bevallás melyik sorában kell szerepeltetni ezt a jövedelmet? Romániában kell a jövedelem után adóznia?
7. cikk / 1257 Gyermekek után járó ellátások különböző EGT-tagállamokban
Kérdés: Érvényesül az Eb-tv. 39. §-ának (6) bekezdésében meghatározott szabály, mely szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe annak a Magyarországon élő és munkaviszonyban álló (biztosított) munkavállalónak az esetében, aki a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelmén jelzi, hogy a születendő gyermekén kívül a háztartásában élő másik gyermek után más személy EGT-tagállamban anyasági/apasági ellátásban részesül, vagy csak akkor érvényesül ez a szabály, ha a másik személy a másik gyerek után az EGT-tagállamban nem anyasági/apasági, hanem családi ellátásban részesül? Szükséges a kifizetőhelynek az Eb-tv. R. 49/C. §-ának (3) bekezdése szerint az adatok beszerzése céljából megkeresnie a kormányhivatalt, vagy enélkül is elbírálhatja a biztosított csecsemőgondozási díj iránt benyújtott kérelmét?
8. cikk / 1257 Ukrajnában élő magyar családok támogatása
Kérdés: Valóban kaphatnak ellátást Magyarországról gyermekük születésekor az Ukrajnában élő magyar családok?
9. cikk / 1257 Külföldi munkavállalókkal kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségek
Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?
10. cikk / 1257 Török állampolgárságú munkavállaló szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a 2024. december 18-ától heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatott török állampolgár munkavállaló, aki 2025. június 16-ától veszélyeztetett terhesként táppénzben részesül, és a szülése várható időpontja 2025. október 11.? A dolgozó leadott egy igazolást, mely szerint Törökországban 2020. április 1-től 2024. október 31-ig munkaviszonyban biztosított volt.
